Nyíltan ki kell mondani: hazudtak nekünk. Arcátlanul hazudtak. Hazudott nekem az orosz külügyminiszter (Szergej Lavrov), hazudtak a kancellárnak (Olaf Scholz), hazudtak az egész nemzetközi közösségnek
- mondta nem kis ingerültséggel a hangjában Annalena Baerbock, az új német kormány külügyminisztere egy múlt csütörtöki televíziós interjúban az Ukrajna elleni orosz invázióval kapcsolatban.
Mélyvíz kezdőknek
A mindössze 41 éves, a nemzetközi politika nagyszínpadán tapasztalatlan politikus tavaly decemberben vette át a német külügyi tárca irányítását, és rögtön mélyvízbe került: Vlagyimir Putyinnal és a Szergej Lavrovval kellett (volna) kitárgyalnia az ukrán válság békés megoldását.
Amikor az interjú végén megkérdezték tőle, hogy mi az elmúlt hetek legfontosabb felismerése, még jobban kifakadt:
Egy hihetetlenül keserű felismerés. Átéltem, hogyan hazudnak szemérmetlenül az arcomba. Nem csak én éltem ezt át, hanem az amerikai elnök, a francia elnök és a kancellár is.
Január végén még hitt abban, hogy minden jóra fordulhat, és a párbeszédnek abszolút prioritása van, mondván:
Aki beszél, nem lő.
A Zöldek egyik társelnökének "vallomása" jelzi, mennyire jóhiszeműen vagy akár naivan viszonyult a német politika – és a Nyugat egy része – az orosz vezetéshez.
Soha többé háborút
Berlinben bíztak abban, hogy jó szándékkal, tárgyalásokkal, diplomáciai úton ezt a konfliktust is meg lehet majd oldani. Bíztak abban, hogy a másik félnek is érdeke a békés megoldás, és mindenképp el akarja kerülni a háborút.
A II. világháború utáni (nyugat)német diplomácia – az ország saját történelmével és bűneivel is szembenézve, azokból tanulva – mindenek felett a párbeszédre, a kapcsolatok fenntartására épít annak érdekében, hogy elkerülje a vérontást.
A 16 évig regnáló Angela Merkel például nem győzte hangsúlyozni, hogy az 1945 utáni Európa egyik legnagyobb vívmánya, hogy nincsenek háborúk, és ezt nagyon meg kell becsülnünk.
A párbeszéd fontosságát emelték ki korábban német forrásaink akkor is, amikor Angela Merkel az Orbán-kormánnyal került konfliktusba – amíg ugyanis van párbeszéd, és táboron belül tudják tartani a "fekete bárányokat", addig van esély arra, hogy hatni tudnak rájuk.
Naivak voltak
Ez a politika azonban az orosz elnökkel szemben csődöt mondott: Berlin döbbenten figyeli, ahogy orosz rakéták hullnak ukrán városokra. Nem a külügyminiszter az egyetlen, akinél elpattant a húr.
Annyira dühös vagyok magunkra, mert történelmi szempontból kudarcot vallottunk. Grúzia, Krím-félsziget és Donyeck után nem készítettünk elő semmi olyasmit, ami valóban elrettente volna Putyint
-jelentette ki Annegret Kramp-Karrenbauer egykori védelmi miniszter, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) korábbi elnöke.
Robert Habeck alkancellár, a Zöldek másik társelnöke szintén úgy véli, hogy rosszul mérték fel az orosz elnök jelentette veszélyt:
Ha visszatekintünk és megnézzük Putyin múlt nyári írásait, ha összevágjuk a beszédeit, azt kell mondanom, hogy a Nyugat, Európa és Németország túl naiv volt.
Úgy tűnik, Putyin kihasználta azt is, hogy azok a nyugati vezetők, akik különböző okokból visszatartó erőt jelenthettek volna – Angela Merkel és Donald Trump –, kikerültek a hatalomból. Azt pedig a gyengeség jeleként értékelhette, hogy a Nyugat nagyrészt a tárgyalásokra épített.
Elfelejtettük Schmidt és Kohl (Helmut Schmidt és Helmut Kohl, volt német kancellárok) tanítását, hogy a tárgyalásoknak mindig elsőbbségük van, de katonailag olyan erősnek kell lenni, hogy a tárgyalás hiánya ne lehessen opció a másik félnek
-tette hozzá Annegret Kramp-Karrenbauer.
Lepusztult hadsereg
A német hadsereg állapotáról Alfons Mais német altábornagy épp az orosz támadás napján állított ki lesújtó bizonyítványt: a Bundeswehr évekig tartó megszorítások után „többé-kevésbé lepusztult”, és csak korlátozott opciói vannak Oroszországgal szemben.
A német sajtó már múlt héten temette Németország több évtizedes Oroszország-politikáját:
A Nyugat elmúlt években követett Oroszország-politikáját Berlin találta ki, egész pontosan Angela Merkel, aki mindenkinél gyakrabban tárgyalt Putyinnal, és Steinmeier, aki külügyminiszterként az intellektuális atyja volt annak a béketeremtésnek (a Minszki egyezménynek), amely most drámai módon kudarcot vallott
- írta a Die Welt. Pedig – teszik hozzá – sem Merkel, sem Steinmeier nem volt naiv vagy korrupt, a kancellár például rendszeresen kiállt a bebörtönzött orosz ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij mellett. Csak nem akarták a másik utat követni, például nem akarták felfegyverezni Ukrajnát.
Naivitás volt a gazdasági kapcsolatok szorosra fűzése is energiaellátás terén, hiszen ezáltal Németország kiszolgáltatta magát Moszkvának.
Történt néhány dolog, amiről utólag valóban azt kell mondanunk, hogy nagyon naiv volt. Elsősorban az, hogy Németország energiapolitikailag túlságosan függővé tette magát Oroszországtól
-írta a Spiegel cikkében, amelynek címe: A naivitás vége.
Új korszak kezdődik
De mi jön ezután? A német külügyminiszter múlt héten azt mondta: ki kell tartaniuk értékeik mellett, ugyanakkor erőt is kell mutatniuk. Ezért segítik izmosítani a NATO-t a keleti határterületeken, és fejlesztik a Bundeswehrt.
Párbeszéd és erő. Szerintem ez a jó út
- fogalmazott Annalena Baerbock. Szerinte a legfontosabb, hogy a Nyugat egységesen álljon ki értékei mellett, segítse az ukrán menekülteket és izolálja Oroszországot. Putyinnak éreznie kell, hogy tettei nem maradnak következmények nélkül.
Hétvégére pedig kiderült, hogy számos területen valóban új korszak kezdődik. A német kormány – felülbírálva eddigi álláspontját – egyrészt bejelentette, hogy
mégis szállít fegyvereket az ukrán hadseregnek: az 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából álló szállítmány hétfőn útnak indult.
Berlin emellett hozzájárult ahhoz, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút lőszerekkel.
Emellett Olaf Scholz vasárnap, a parlament alsóházának (Bundestag) rendkívüli, az orosz invázió miatt összehívott ülésén közölte: százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoznak létre a hadsereg (Bundeswehr) fejlesztésére, és minden évben a GDP több mint két százalékát fordítják majd védelmi célokra.
A cél egy teljesítőképes, szupermodern, élenjáró Bundeswehr, amely biztosan megvéd minket
- fogalmazott a kancellár, utalva arra, hogy van mit bepótolni ezen a területen.
Beszélt arról is – nyilvánvalóan Oroszországra célozva –, hogy csökkenteni fogják az importfüggőségüket az egyes energiaszállítóktól, valamint folytatják a megújuló energiák kiépítését. Eközben ugyanakkor – ígérte meg – nem fogják szem elől téveszteni a magas energiaárakat, azaz támogatni fogják anyagilag a rászorulókat.
És a külpolitikában is fordulat jön. A párbeszédre továbbra is nyitott Berlin, de sokkal óvatosabb lesz.
Putyin háborúja fordulópontot jelent – a külpolitikánk számára is. A lehető legtöbb diplomácia kell, naivság nélkül, ez az igény megmarad. De a naivság hiánya azt is jelenti, hogy nem beszélünk csak azért, hogy beszéljünk. A valódi párbeszédhez hajlandóság kell arra mindkét oldalon. Ez Putyin oldalán nyilvánvalóan hiányzik – és nem csak napok vagy hetek óta.
- emelte ki Scholz. Azaz a naivitás korszakának tényleg vége.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
