5p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Az orosz gázszállítások teljes kiesése több európai országban is hiányhoz vezetne, ugyanakkor rövidtávon – például Németországban és szomszédjainál – nem okozna komolyabb ellátási problémát. A kieső mennyiséget részben Norvégiából, Észak-Afrikából és Azerbajdzsánból, valamint LNG-szállítmányokból lehetne pótolni. A hosszútávú megoldást ugyanakkor a megújuló és a hidrogénalapú energiában látják német szakértők.

Ha bármilyen ok miatt teljes egészében leállnának az Oroszországból Európába érkező gázszállítások, azt Németország és szomszédjai is megéreznék, ugyanakkor – legalábbis egy ideig – nem jelentene számukra súlyos ellátási problémát.

Rövidtávon megoldható

A Német Gazdaság Intézetének szakvéleménye szerint, amelyet a Die Welt idézett, az ellátási nehézségek a kereslet maximum tíz százalékát érintenék. Az intézet az európai gázhálózat-üzemeltetők adatai alapján jutott erre a következtetésre.

A kieső szállításokat a norvég, észak-afrikai és azeri gázvezeték-kapacitások jelenleginél jobb kihasználásával, valamint „a rendelkezésre álló gázmennyiség szolidáris elosztásával” lehetne pótolni.

Az intézet szerint a szállítások leállása amúgy is ”csak” az ipari fogyasztókat érintené Németországban, a lakosság ellátása ebben az esetben is biztosított a német kormány vészforgatókönyve szerint. (Igaz, a német gáztározók töltöttsége január végén alacsony szinten, mindössze 41 százalékon állt, erről itt írtunk.)

Az Északi Áramlat 2 gázvezeték csövei a Balti-tengernél a németországi Sassnitzban 2020. december 4-én. A vezeték üzembe helyezését felfüggesztette a német kormány az orosz-ukrán válság miatt. (Fotó: MTI/AP/DPA/Stefan Sauer)
Az Északi Áramlat 2 gázvezeték csövei a Balti-tengernél a németországi Sassnitzban 2020. december 4-én. A vezeték üzembe helyezését felfüggesztette a német kormány az orosz-ukrán válság miatt. (Fotó: MTI/AP/DPA/Stefan Sauer)

A német lap szerint azt már nem lehet pontosan megjósolni, mi történne akkor, ha az orosz gázstop több mint három hónapig tartana. Bár több német intézet is kidolgozott forgatókönyveket erre az esetre, azokat nem lehet egy az egyben alkalmazni a jelenlegi helyzetre. Azok ugyanis abból indultak ki, hogy a gáztározók tél elején teljes egészében fel vannak töltve, vagy legalább az Északi Áramlat 1-re vagy az ukrajnai tranzitra lehet számítani.

A Német Gazdaság Intézet összeségében úgy véli: az orosz gázimportok teljes kiesése több európai országban, így Németországban is hiányhoz vezetne.

Az, hogy ebben az esetben meddig tudná elkerülni az ellátás akadozását Németország a jól kiépített infrastruktúrájának köszönhetően, az LNG (cseppfolyósított földgáz)-import elérhetőségétől, a tározók telítettségétől és külső hőmérséklet alakulásától függ

- teszik hozzá.

Felpörgetnék az LNG-t

Bizakodásra adhat okot, hogy Európa az LNG-importban rejlő lehetőségeket korántsem használta ki teljesen az elmúlt években.  

Miközben a vezetékek kihasználtsága éves szinten 60 százalék volt, addig az LNG-terminálok kihasználtsága 38 százalék

-áll a szakvéleményben. Bár Németországnak nincs ilyen terminálja, jó összeköttetései vannak a szomszédos államok termináljaival.

Az LNG önmagában persze nem lenne elegendő az orosz szállítások pótlására – ahhoz ugyanis túl fontos energiaforrás a gáz. 2020-ban a német primer energiaigény mintegy negyedét fedezték gázból, amely így a második legfontosabb fűtőnyag volt az olaj után.

A gáz nem csak a fűtés szempontjából fontos, hanem az áramtermelésben is egyre fontosabb szerepet játszik a széntüzelésű erőművek és az atomerőművek fokozatos „nyugdíjazása” miatt: a gázerőművek részaránya utóbbit tekintve 18 százalékra nőtt.

Az intézet vészhelyzet esetén egyébként azt is javasolja, hogy állítsák ismét hadrendbe a klímavédelmi okok miatt lekapcsolt szén- vagy akár kőolaj-tüzelésű erőműveket. (Nyilván ez csak ideiglenes jelleggel történne, ráadásul a lehetőségeket behatárolja, hogy utóbbi energiaforrások jelentős részét szintén Oroszországból importálják.)

Az intézet szerint ugyanakkor hosszútávon csak a megújuló energiák további kiépítése, valamint a szintetikus, klímasemleges, hidrogénalapú energiahordozók importja jelentheti a megoldást.   

Tegyük persze hozzá, hogy az európai gázszállítások teljes leállítása Oroszországnak sem lehet érdeke, hiszen ezzel óriási bevételtől fosztaná meg magát.

2020-ban egyébként Németország gázimportjának 67 százaléka származott Oroszországból. 21 százalék Norvégiából, 11,6 százalék pedig Hollandiából jött – utóbbi országban nem csak gázkitermelés folyik, ide érkeznek az LNG-szállítmányok is.

A miniszter nem aggódik

Robert Habeck német gazdasági miniszter egyébként épp ma közölte, hogy az ország földgázelletása biztosított.

Szerinte az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének elhalasztása sem okoz gondot (a német kormány az orosz kormánnyal szembeni szankcióként döntött a halasztás mellett). A miniszter középtávon pedig támogatja az LNG használatának felfuttatását.

Hozzátette: Németország akár teljes egészében mellőzhetné az orosz forrásból származó energiahordozókat és nyersanyagokat.

Emiatt emelkednének az árak, de adott a lehetőség, hogy Németország az orosz import nélkül is elegendő gázhoz és nyersanyaghoz jusson, és ezt meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni

- mondta a miniszter.

És mi a helyzet hazánkkal, amely még Németországnál is jobban függ az orosz gáztól? Erről alábbi cikkünkben olvashatnak:

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Senki nem tudja, mi jöhet a magyar benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 15. 10:34
Jelenleg elképzelhetetlen, merre indulnak el az árak a következő napokban.
Makro / Külgazdaság Ketyeg az óra: a kormány hazahozna minden EU-s pénzt, felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 14. 17:44
Ezek voltak a kormányszóvivői tájékoztató legfontosabb témái.
Makro / Külgazdaság Megint sokkal drágább lesz a tankolás
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 14. 12:27
Ezúttal mindkét üzemanyagtípusnál jelentősebb emelés érkezik.
Makro / Külgazdaság Kapitány István döntött: kirúgta a Posta vezérét is
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 14. 11:29
Láng Géza utódját még keresik.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: „Nem abból a kőbányából érkezik a paksi beruházásra a több tonna kő, amire sokan gondolnak”
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 17:30
Magyar Péter miniszterelnök és két szakember tartott sajtótájékoztatót a paksi helyzettel kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a két beruházásról döntöttek a Duna vízszintjének megemelése érdekében.  
Makro / Külgazdaság Mi vár az autósokra a benzinkutakon? Itt az előrejelzés
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 16:46
Péntekre sem érkezik újabb nagykereskedelmi árváltozás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: újra apadásnak indult a Duna
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 16:02
Erről a kormányzati tájékoztatón beszélt.
Makro / Külgazdaság Új fejlemény az MNB-botrányban: dokumentumokat adtak át az ügyészségnek
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 15:02
Az előző jegybanki vezetés idején történt ügyben.
Makro / Külgazdaság Teljesen leálíltják Románia egyetlen atomerőművét a vízállás miatt
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 11:40
Túl alacsony a Duna, és a vízállás folyamatosan és jelentősen csökken. Románia jelentős, 2000 megawattot meghaladó áramimportra szorul a leállítás után az esti csúcsidőben.
Makro / Külgazdaság Nem tétlenkedett Krausz Ferenc: új vállalkozást alapított
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 10:42
Az államhoz kerülnek a Nobel-díjas fizikushoz, Krausz Ferenchez köthető Élvonal Alapítvány közfeladatai és a hozzá tartozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) – mindeközben a tudós egy hónapja már létre is hozott egy új vállalkozást.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG