Ha bármilyen ok miatt teljes egészében leállnának az Oroszországból Európába érkező gázszállítások, azt Németország és szomszédjai is megéreznék, ugyanakkor – legalábbis egy ideig – nem jelentene számukra súlyos ellátási problémát.
Rövidtávon megoldható
A Német Gazdaság Intézetének szakvéleménye szerint, amelyet a Die Welt idézett, az ellátási nehézségek a kereslet maximum tíz százalékát érintenék. Az intézet az európai gázhálózat-üzemeltetők adatai alapján jutott erre a következtetésre.
A kieső szállításokat a norvég, észak-afrikai és azeri gázvezeték-kapacitások jelenleginél jobb kihasználásával, valamint „a rendelkezésre álló gázmennyiség szolidáris elosztásával” lehetne pótolni.
Az intézet szerint a szállítások leállása amúgy is ”csak” az ipari fogyasztókat érintené Németországban, a lakosság ellátása ebben az esetben is biztosított a német kormány vészforgatókönyve szerint. (Igaz, a német gáztározók töltöttsége január végén alacsony szinten, mindössze 41 százalékon állt, erről itt írtunk.)
A német lap szerint azt már nem lehet pontosan megjósolni, mi történne akkor, ha az orosz gázstop több mint három hónapig tartana. Bár több német intézet is kidolgozott forgatókönyveket erre az esetre, azokat nem lehet egy az egyben alkalmazni a jelenlegi helyzetre. Azok ugyanis abból indultak ki, hogy a gáztározók tél elején teljes egészében fel vannak töltve, vagy legalább az Északi Áramlat 1-re vagy az ukrajnai tranzitra lehet számítani.
A Német Gazdaság Intézet összeségében úgy véli: az orosz gázimportok teljes kiesése több európai országban, így Németországban is hiányhoz vezetne.
Az, hogy ebben az esetben meddig tudná elkerülni az ellátás akadozását Németország a jól kiépített infrastruktúrájának köszönhetően, az LNG (cseppfolyósított földgáz)-import elérhetőségétől, a tározók telítettségétől és külső hőmérséklet alakulásától függ
- teszik hozzá.
Felpörgetnék az LNG-t
Bizakodásra adhat okot, hogy Európa az LNG-importban rejlő lehetőségeket korántsem használta ki teljesen az elmúlt években.
Miközben a vezetékek kihasználtsága éves szinten 60 százalék volt, addig az LNG-terminálok kihasználtsága 38 százalék
-áll a szakvéleményben. Bár Németországnak nincs ilyen terminálja, jó összeköttetései vannak a szomszédos államok termináljaival.
Az LNG önmagában persze nem lenne elegendő az orosz szállítások pótlására – ahhoz ugyanis túl fontos energiaforrás a gáz. 2020-ban a német primer energiaigény mintegy negyedét fedezték gázból, amely így a második legfontosabb fűtőnyag volt az olaj után.
A gáz nem csak a fűtés szempontjából fontos, hanem az áramtermelésben is egyre fontosabb szerepet játszik a széntüzelésű erőművek és az atomerőművek fokozatos „nyugdíjazása” miatt: a gázerőművek részaránya utóbbit tekintve 18 százalékra nőtt.
Az intézet vészhelyzet esetén egyébként azt is javasolja, hogy állítsák ismét hadrendbe a klímavédelmi okok miatt lekapcsolt szén- vagy akár kőolaj-tüzelésű erőműveket. (Nyilván ez csak ideiglenes jelleggel történne, ráadásul a lehetőségeket behatárolja, hogy utóbbi energiaforrások jelentős részét szintén Oroszországból importálják.)
Az intézet szerint ugyanakkor hosszútávon csak a megújuló energiák további kiépítése, valamint a szintetikus, klímasemleges, hidrogénalapú energiahordozók importja jelentheti a megoldást.
Tegyük persze hozzá, hogy az európai gázszállítások teljes leállítása Oroszországnak sem lehet érdeke, hiszen ezzel óriási bevételtől fosztaná meg magát.
2020-ban egyébként Németország gázimportjának 67 százaléka származott Oroszországból. 21 százalék Norvégiából, 11,6 százalék pedig Hollandiából jött – utóbbi országban nem csak gázkitermelés folyik, ide érkeznek az LNG-szállítmányok is.
A miniszter nem aggódik
Robert Habeck német gazdasági miniszter egyébként épp ma közölte, hogy az ország földgázelletása biztosított.
Szerinte az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének elhalasztása sem okoz gondot (a német kormány az orosz kormánnyal szembeni szankcióként döntött a halasztás mellett). A miniszter középtávon pedig támogatja az LNG használatának felfuttatását.
Hozzátette: Németország akár teljes egészében mellőzhetné az orosz forrásból származó energiahordozókat és nyersanyagokat.
Emiatt emelkednének az árak, de adott a lehetőség, hogy Németország az orosz import nélkül is elegendő gázhoz és nyersanyaghoz jusson, és ezt meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni
- mondta a miniszter.
És mi a helyzet hazánkkal, amely még Németországnál is jobban függ az orosz gáztól? Erről alábbi cikkünkben olvashatnak:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 726,05 pontos, 0,72 százalékos csökkenéssel, 100 518,47 ponton zárt pénteken. 
