Noha több nyugati kormány is küldött az elmúlt időszakban védelmet erősítő fegyvereket Ukrajnába, Berlin ezt eddig elutasította. A német kormány azzal érvel, hogy Kijev fölfegyverzése mind Ukrajnát, mind Oroszországot a konfliktus eszkalációja felé hajtaná. Berlin nem támogatta azt az amerikai tervet sem, amely háború kitörése esetén elvágta volna Oroszországot a SWIFT nevű globális elektronikus fizetési rendszerről.
Keresd a gázt!
De elemzők szerint a német pacifista hozzáállás valódi oka az, hogy az ország teljes gázimportjának fele Oroszországból származik. Mi több, az amerikai politikai nyomás miatt a 11 milliárd dollárért megépített Északi Áramlat II-t sem lehet üzembe helyezni. A Jamal-Európa gázvezetéken – amely északnyugat Szibériából szállít gázt Frankfurt-an-der-Oderig -, pedig december vége óta nem érkezik gáz.
De most, a tél kellős közepén, hogyan áll a feltöltöttsége az európai gáztározóknak? Nos, ezek két hete alig félig voltak feltöltve, azóta ez a szint csökkent. Január 23-i adat szerint a német tárolók 41 százalékon álltak, noha ezen a napon 2021-ben 51 százalékos, 2020-ban 89 százalékos, 2019-ben 66 százalékos feltöltöttségen álltak.
Hasonlóan elképesztő az EU összes tározóinak a képe. Míg idén január 23-n ezek 42 százalékon álltak, az előző három évben ezeken a napokon 57, 76 és 57 százalékos feltöltöttséget láthattunk.
Mi több, Németország idén január 1-n lekapcsolta három modern atomerőművét és az év végén a maradék hármat is örökre le akarja kapcsolni. Márpedig a kieső atomerőművi teljesítményt is a gázerőműveknek kellene pótolniuk. Az emberben kétség merül fel, vajon felelős kormány vezeti-e Európa legnagyobb gazdaságú országát, hiszen a német háztartások fele is gázzal fűt, mint ahogyan sok ipari létesítmény is arra van utalva.
Az LNG szállítás sem segítene
Mindennek tetejébe a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) beszámolója szerint Németországnak jelenleg nincs LNG (cseppfolyósított földgáz) fogadó terminálja, tehát csak a belgák, a hollandok vagy a lengyelek termináljaira tudna támaszkodni - de azoknak nincs elegendő kapacitásuk.
A FAZ beszámol arról, hogy 2009-ben a kelet-európaiak a gáztárolók erősebb állami ellenőrzését szorgalmazták, de nem tudtak érvényesülni Németországgal és más államokkal szemben, amelyek nem akartak széles körű beavatkozást a piaci viszonyokba. Az EU azonban legalább megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy kelet-európai tagállamait és magát Ukrajnát is el tudja látni gázzal.
A következő válság következménye volt, hogy az EU 2015-ben megállapodott az „energiaunióról”. Ezt egy évvel korábban eredetileg az akkori lengyel miniszterelnök, Donald Tusk javasolta.
Az „energiaunió” egyik központi eleme az volt, hogy az EU a tárgyalási pozíciójának megerősítése érdekében a gázvásárlást összefogja. Németország ismét ellenállást tanúsított egy ilyen piaci beavatkozással szemben, így az EU végül csak a tisztán önkéntes együttműködésben állapodott meg - és még ez is csak vészhelyzetben lett volna alkalmazható. Ezt később soha nem használták fel. Az EU jelenleg az energiaunió keretében támogatja az LNG-terminálok építését is, például a lengyelországi Świnoujście-ben.
A vezető amerikai lap is kurzusváltást követel
A Washington Post is élesen kritizálja Brüsszel eddigi politikáját. A kommentár rámutat, hogy Európában sürgősen át kell alakítani a gáztárolás stratégiáját, mert nagyon nem vált be, hogy a tározók jó részét átengedték az orosz Gazpromnak, csak éppen nem követelték meg, hogy az a téli évszak kezdete előtt töltse fel a szintet. Azaz Vlagyimir Putyinra bízták az ellátás biztonságát, és ezért most megfizetnek, hiszen az árak az égbe szöktek és félő, hogy nem lesz elég földgáz.
Ezért újra kell szabályozni a területet. Az elején még minden szépnek és jónak tűnt: az orosz cég felvásárolja a fogyasztók közelében lévő tárolókat, cserében viszont a Nyugatnak nem kellett költenie ezekre a létesítményekre, sem az energiahordozó megvásárlására és tartalékolására. Elég volt szólni, amikor kellett újabb mennyiség és a csapok máris megnyíltak.
Ám az idén fordult a kocka, mert a Gazprom nem tárolt be elegendő szénhidrogént, igaz, nem is volt kötelessége. Viszont, ha Európa továbbra is megengedi, hogy az oroszok rajta tartsák a kezüket a német gáztározók egynegyedén, akkor ez nem maradhat így.
Kapacitás van elég, csak éppen ki kell használni. És ha nem, akkor jogi szankcióknak kell következniük, máskülönben a földrész a legnagyobb ellátó politikai céljainak túsza lesz, és a tél nem mindig ígérkezik enyhének.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Már több korábbi amerikai kormánnyal is tárgyaltak erről – nagyobb biztonságban éreznék magukat. 
