A nemzetközi közösségnek szigorú feltételekhez kell kötnie bármifajta együttműködést az Afganisztánt uralmuk alá hajtó, iszlamista tálibokkal, például a nők és lányok jogainak biztosítása terén - szögezte le Szijjártó Péter kedden New Yorkban.
A tárca közleménye szerint a külgazdasági és külügyminiszter az afgán nők helyzetének jövőjéről szóló, online rendezett, miniszteri szintű konferencián vett részt az ENSZ 76. Közgyűlésének keretében.
Afgán migránshullámtól tart Szijjártó
Felszólalásában arról számolt be, hogy a külföldi erők kivonása kapcsán a magyar kormány figyelmeztetett: meg kell akadályozni, hogy a dél-ázsiai ország ismét a terrorszervezetek menedékhelyévé, illetve masszív illegális migrációs áradatok kiindulópontjává váljon. Utóbbi komoly biztonsági kihívást jelentene mind az Európai Unió, mind pedig a térség számára, ráadásul felgyorsíthatná a koronavírus terjedését is - mondta.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetet látva nem úgy tűnik, hogy ezen két pont bármelyikét is sikerülne teljesíteni. Hozzátette, hogy szerinte komolyan figyelembe kellene venni a környező országok álláspontját, miszerint az afganisztáni problémákat Afganisztánban kell megoldani.
Mi kell ahhoz, hogy együttműködjünk a tálibokkal?
Végezetül pedig kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek el kell kerülnie a felelőtlen nyilatkozatokat, amelyek a régió destabilizálódásához vezethetnek. Emellett pedig világos feltételeket kell támasztani a tálibok elé, például a nők és lányok jogai terén, s ezek betartásától kellene függővé tenni bármifajta nemzetközi elismerést, együttműködést vagy pénzügyi támogatást.
"Ha erre nem készek, akkor semmilyen kompromisszumot nem köthetünk velük" - fogalmazott.
A tálibok bejelentkeztek az ENSZ-hez is
Eközben Amír Hán Muttakin, az afganisztáni tálibok ügyvivő kormánya külügyminisztere levelet írt az ENSZ-nek, arról, hogy a tálibok is fel akarnak szólalni az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának csúcsszintű általános vitáján.
Muttaki a levélben az Afganisztáni Iszlám Emirátus külügyminisztériumának nevében kért lehetőséget az általános vitán történő részvételre. A tálibok a többi között azzal érveltek, hogy Asraf Gáni afgán elnököt megbuktatták, külföldre menekült, s ezért személyét más országok nem ismerik el államfőként. A radikálisok egyben megkérdőjelezték Afganisztán eddigi ENSZ-nagykövetének felhatalmazását is.
A világszervezet titkársága továbbította a levelet az illetékes bizottságnak további ellenőrzésre. Egyelőre nem világos, hogy ki fog felszólalni Afganisztán nevében a hétfőig tartó általános vitán.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
