Az EU szeretné elkerülni a 2015-ös menekültválság megismétlődését az afganisztáni tálib hatalomátvétel után. Ez derült ki az uniós bel -és igazságügyi miniszterek keddi rendkívüli brüsszeli tanácskozásán.
Az Unió egyelőre nem készül a tálib vezetés elismerésére. Az ENSz szerint az év végéig félmillió menekült hagyhatja el az országot.
Elindult a tömeg
Az elmúlt hónapokban a múlt év hasonló időszakához képest egyharmaddal nőtt az afgán menekültek- és migránsok száma Európában. Idén májusban ez 4600 főt tett ki. Amióta világossá vált, hogy a NATO bizonyosan kivonja csapatait, afgánok ezrei indultak útnak Európa felé.
A 980 kilométer hosszú afgán-iráni határon naponta mintegy 7000 afgán kel át mostanában. Irán – amely már az ENSz adatai szerint 3,5 millió afgánnak nyújt menedéket -, most sátrakat vert fel az Afganisztánnal határos tartományokban az újonnan érkezők számára.
Ráadásul a pakisztáni-iráni határszakasz is 950 kilométer hosszú. Pakisztán a Talibán hatalomátvétele óta lezárt 75 afgán határátkelőt a meglévő 78-ból, egyben hónapok óta építi a határkerítést.
Az iráni-török határszakasz 560 kilométer hosszú és a menekülteket feltartóztatandó, Ankara most rohamléptekkel építi ki a határkerítést. Mára a kormányzat és az ellenzék között teljes a politikai összhang abban, hogy az afgán menekülthullám átlépését meg kell akadályozni török területre. Erdogan elnök ki is jelentette, hogy hazája nem lesz „migráns raktár”, amelynek lakói Európa irányába tartanak. Az országban jelenleg 130 ezer afgán menekült és migráns él.
Az elmúlt napokban a kormányzat az iráni határra több tucat páncélozott járművet, drónokat, hőérzékelő kamerákat szállított. Törökország már 2017-ben elkezdett építeni egy 3 méter magas falat az 534 kilométer hosszú iráni határára.
Görögország a maga részéről nemrégen fejezte be annak a 40 kilométeres kerítésnek a megépítését a török határon, amelyet fejlett megfigyelő rendszerekkel látott el. Az EU-tagállam már így is 118 ezer afgán menekültnek ad szállást.
Az EU tervei
Az EU viszont Afganisztán szomszédjainak támogatásával kerülné el azt, hogy a menekültek tömegesen felbukkanjanak az unió határainál. Az idén 57 millió eurót kitevő afgán humanitárius segélyalapot Brüsszel meg akarja négyszerezni. Áttelepítésre csak a nők, a gyermekek, a bírók, az újságírók és az emberjogi aktivisták számíthatnak - mondta Ylva Johansson belügyi biztos.
Horst Seehofer német belügyminiszter sürgette az Európai Bizottságot, hogy „nagyon gyorsan” állítson össze egy cselekvési tervet, amely támogatja Afganisztán olyan szomszédjait, mint Pakisztán és Tádzsikisztán – függően attól, hogy hajlandók-e befogadni és gondját viselni a menekülteknek. Ez érdekes kijelentés, tekintve, hogy Pakisztán már júliusban bejelentette, hogy nem akar több menekültet befogadni, hiszen így is 3-4 millió afgán él az országban.
Csupán Németország esetében 40 ezer olyan személy jelentkezett, akik védelmet kérnek, mivel korábban segítették a német csapatokat. Párizs részéről Gerald Darmanin belügyminiszter leszögezte, hogy a „török-szír modell jól szolgálta a menekülteket…Franciaország ennek a modellnek a kiterjesztését kéri Afganisztánra”. Macron is próbálta megnyugtatni a választók kedélyeit és a TF1 televíziós csatornán hangsúlyozta, hogy a helyzet nem hasonlítható 2015-höz, mint ahogyan Afganisztán sem Szíriához.
De az EU-n belül komoly vita van a témában. Karl Nehammer osztrák belügyminiszter már egyetlen afgánt sem akar fogadni hazájába, ahelyett azt javasolja, hogy a menekültek maradjanak abban a térségben. Ausztriában jelenleg 40 ezer regisztrált afgán menekült és migráns él.
Igaz, ami igaz, a 2015-ös szír menekült- és migránsválság óta az EU tagállamai sem egy közös menekültpolitikában, sem az elismert menekültek elosztási mechanizmusában nem tudnak megegyezni.
A balkáni országok különútja
Végezetül kiemelendő, hogy amerikai politikai nyomásra Albánia, Koszovó és Észak-Macedónia ideiglenesen befogad afgán menekülteket. Mivel egyik ország EU csatlakozási folyamata sem halad érdemben előre, ezért a kapcsolatok ápolása Washingtonnal most mindennél fontosabb. Koszovó a létezését, Albánia a NATO tagságát köszönheti az USA-nak, nem véletlen, hogy Pristinában Bill Clintonról, Tiranában pedig George W. Bushról elnevezett sugárutat találunk.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Megcáfolták a sajtóértesüléseket.
