A mai naptól fogva transznisztriai rendszámmal nem léphetnek át gépjárművek Ukrajnába. Ezzel az átutazás Oroszországba is lehetetlenné válik. Aki a szakadár, el nem ismert moldovai tartományból át akar kelni kelet felé, annak az „MD” országjelzést kell beszereznie, ezzel pedig elismernie a Moldovához tartozást.
A befagyott konfliktus
Moldova szeparatista tartományában orosz katonák állomásoznak, miközben a fővárosban, Kisinyovban NATO-iroda működik. S noha az országnak társulási szerződése van az EU-val, az Eurázsiai Gazdasági Unióban is megfigyelő státusszal rendelkezik.
A geopolitikai törésvonalon fekvő Moldova az egy főre eső GDP alapján Európa legszegényebb országa, ahol a becslések szerint a 3,5 millió lakos egyharmada külföldön dolgozik, és a GDP 20 százalékát a külföldön dolgozók által hazautalt összegek adják.
A transznisztriai fővárosban, Tiraszpolban, feszült a hangulat a mától életbe lépő intézkedések miatt. Egyes szakértők szerint „szeptember elseje problémája” veszélyezteti a regionális biztonságot. De a rendszámtáblák ügyében valóban egy újabb konfliktus kitörése fenyeget, amely három évtizede befagyottnak számít?
Az ukrán nézőpont
Nos, nem igazán. Ezt a rendelkezést még az előző kormány hozta és már januárban életbe kellett volna lépnie. A bevezetés szeptemberre halasztása valójában a központi kormány gesztusa az érintettek felé.
De a mai fejlemény két okból is figyelemreméltó: egyrészt rámutat az orosz-ukrán konfliktus transznisztriai kihatására, másrészt a moldovai reformerők átütő győzelme utáni új kiindulási helyzetre. Az ukrán kormányzat a nyugati szomszédja belső konfliktusát saját szeparatista problémájának szemszögéből vizsgálja. Donbasz problematikája Ukrajnát óhatatlanul Moldova szövetségesévé teszi.
Amikor idén az év elején Moszkva csapatokat vont össze az ukrán határon, akkor az oroszok Transznisztriában is gyakorlatozni kezdtek. Erre válaszul Ukrajna nemcsak keleten, hanem nyugaton is megerősítette határvédelmét. Transznisztriában mintegy kétezer orosz katona állomásozik és az ottani hadsereg, amely gyakorlatilag orosz parancsnokság alatt áll, 15-20 ezer embert tud mozgósítani.
Különösen a Krím 2014-es bekebelezése után Kijevben komolyan tartottak attól, hogy Moszkva megpróbálhatja Transznisztrián keresztül Odessza városát is az ellenőrzése alá vonni. Az Ukrajnához tartozó, de erőteljes orosz jegyeket viselő város csak 60 kilométerre van a határtól.
Focitörténelmet írt idén nyáron Transznisztria első számú csapata, a Sheriff Tiraspol azzal, hogy bejutott a Bajnokok Ligája főtáblájára. Ez korábban még egyetlen más moldáv csapatnak sem sikerült. A klub nevét a Sheriff nevű cégről kapta: a szakadár köztársaság második legnagyobb vállalata a többi közt benzinkutakat, szupermarketeket, építőipari vállalkozást és TV-csatornát birtokol. A Balkan Insight szerint a céget egy „vitatott üzletember”, Viktor Gushan uralja. Ő egyben a klub tulajdonosa, és politikailag is jelentős befolyással rendelkezik. A Sheriff ütőképes, de nemzetközi csapatot vásárolt össze: a keretben mindössze öt moldáv labdarúgó található.
Új fejezet kezdődik
De Moldovában történelmi változások zajlanak. Miután tavaly novemberben az egykori Világbank-alkalmazottat, a 49 éves Maia Sandut államelnökké választottak, idén júliusban pártja, a PAS, fölényesen megnyerte a parlamenti választásokat – a Nyugaton élő moldovaiak egyenesen 86 százaléka szavazott a pártra. Augusztus 6-án aztán a szintén Nyugat- és reformpárti Natalia Gavrilita letette a miniszterelnöki esküt.
Ezzel első alkalommal fordul elő, hogy a hatalomban nem találunk sem oligarchák által uralt pártokat, sem az oroszpárti szocialistákat. Ezek az erők mindig a status quo-ban voltak érdekeltek: egy szegény államban, megoldhatatlan konfliktusokkal és gyenge intézményekkel, amelyek nem tudnak védekezni az ország kifosztása ellen.
Maia Sandu és az új kormány hangsúlyozza, hogy a geopolitikai kérdésekre nem helyez prioritást. Annál inkább a jogállami reformokra és a korrupció elleni harcra. Pár napja az igazságügyminiszter bejelentette, hogy minden magasrangú bírót és ügyészt átvilágítanak.
Valóban, Moldova kontinensünk egyik legkorruptabb országa. 2015-ben például több mint 1 milliárd dollár tűnt el három helyi bankból. Ennek ellenére az elmúlt években egyetlen ítélet sem született nagyszabású korrupciós ügyekben.
A Nyugat-barát reformpolitikája ellenére Sandu nem konfrontálódik Moszkvával. Már választási kampánya alatt kinyújtotta a kezét az orosz kisebbség felé és az utóbbi időszakban Romániából kapott COVID-vakcinák egy részét Transznisztriába juttatta.
A Kreml barátságos hozzáállása
Moszkva is kerüli a konfrontációt. Az új moldovai kormány első külföldi vendége Dmitrij Kozak, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője volt, egyben Putyin elnök közeli bizalmasa. Kozak kilátásba helyezte a moldovai agrártermékek előtti korlátok feloldását és egy nagy transznisztriai fegyverraktár megsemmisítését. Mindkét lépést Kisinyov évek óta követelte a Kreml-től.
Moszkva azonban nem akar lemondani a Moldovára gyakorolt minden befolyásáról, az ország közeledését a NATO-hoz pedig bizonyosan nem tolerálná, ahogyan egyesülését sem Romániával. A Kreml ragaszkodik a moldovai semlegesség fenntartásához – amelyet az ország alkotmánya is lefektet – és nem hagyja magára Transznisztriát.
Tekintve azonban Moldova viszonylag csekély geopolitikai jelentőségét, a Kreml jóval bársonyosabb kézzel bánik a kis országgal, mint Ukrajnával. Bizonyos értelemben még kísérleti terepnek is föl lehet fogni azt, ahogyan az orosz politika most hagyja kibontakozni a reformpárti moldovai kormányt.
Magyar Pétert többen szeretnék miniszterelnöknek, de a kormányváltásra kevesebben számítanak ebben a körben. 
