A Bellingcat nevű, angliai székhelyű, vizsgálatainak eredményeit online blogfelületén ismertető civil szervezet már februárban azonosította a délnyugat-angliai Salisbury városában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett tavaly márciusi merényletkísérlet harmadik gyanúsítottját Gyenyisz Vjacseszlavovics Szergejev néven.
A támadás célpontja Szergej Szkripal egykori brit-orosz kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal volt. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a mérgezéses incidensig Salisburyben élt.
|
| Helyszínelők a dél-angliai Salisburyben a Szkripal-mérgezés helyszínén (MTI/EPA/Neil Hall) |
A novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett merényletkísérletet Szkripal és lánya túlélte, egy háromgyermekes brit nő azonban, aki véletlenül került érintkezésbe az idegméreggel, tavaly nyáron Salisbury kórházában meghalt.
Az oroszok cáfolnak
A brit kormány Oroszországot vádolja a gyilkossági kísérlettel, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan cáfolja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.
A Bellingcat már korábban felderítette két gyanúsított kilétét, Anatolij Vlagyimirovics Csepiga ezredes, illetve Alekszandr Jevgenyjevics Miskin szintén ezredesi rangú katonaorvos személyében. Mindketten az orosz katonai hírszerzés tisztjei.
Egy újabb név: Szergej Vjacseszlavovics Fedotov
Az oknyomozó csoport adatai szerint a harmadik ember Szergej Vjacseszlavovics Fedotov titkosszolgálati fedőnéven dolgozik.
Eddig nem volt egyértelmű, hogy Szergejev/Fedotovnak milyen szerepe volt a Szkripalék ellen tavaly március 4-én elkövetett mérgezéses merényletkísérlet előkészítésében és végrehajtásában.
A BBC Newsnight című oknyomozó hírmagazinja azonban péntek este közölte, hogy a Bellingcat által feltárt és átadott adatok alapján kiderítette: Gyenyisz Vjacseszlavovics Szergejev az orosz katonai hírszerzés vezérőrnagya, és ő irányította az akciót Londonból, folyamatosan kapcsolatot tartva Moszkvával is.
Az általa használt mobiltelefon adatai azt mutatják, hogy Szergejev tavaly március 2-án érkezett Londonba Moszkvából, ugyanaznap, mint a Szkripal-ügy másik két orosz gyanúsítottja, Csepiga és Miskin.
Nem használt wifit
A vezérőrnagy a nyugat-londoni Paddington pályaudvar közelében lakott, és tudatosan kerülte a wifi-hálózatok igénybe vételét, csak mobiltelefonos hálózatán keresztül használta az internetet. Mobiltelefon-használati adataiból az is kiderül, hogy Szergejev vezérőrnagy lehallgatástól védett üzenő alkalmazásokat használt, mint például a WhatsApp, a Viber és a Telegram, és valószínűsíthető, hogy ezeken keresztül tartotta a kapcsolatot az osztag másik két tagjával.
Londoni tartózkodásának jelentős részében paddingtoni szállásán rejtőzködött. Március 3-án azonban - ugyancsak mobiltelefonjának pozíciókövető adatai alapján - a Temze-parthoz utazott, és úgy tűnik, hogy itt tartott egy 30-40 perces megbeszélést Csepigával és Miskinnel, mielőtt ez utóbbiak a közeli Waterloo pályaudvarról vonattal Salisburybe utaztak.
Korábban is járt már Nagy-Britanniában
Adatok vannak arról is, hogy Szergejev a Szergej Fedotov álnevet használva 2016-ban és 2017-ben is járt Nagy-Britanniában. A BBC Newsnight és a Bellingcat szerint Szergejev 2017-es látogatása idején Miskin is Nagy-Britanniában volt, és valószínű, hogy a Szkripalék elleni támadás tervét ekkor dolgozták ki.
Az oknyomozó vizsgálat során feltárt bizonyítékok arra mutatnak, hogy az orosz katonai hírszerzés már hosszú ideje figyelte Szergej Szkripalt és lányát, az új adatok azonban azt valószínűsítik, hogy az akció végrehajtásáról szóló döntés az utolsó pillanatban született. A mobiltelefonos adatok szerint Szergejev tavaly március 1-én, a támadás előtt három nappal kezdett lázasan hívogatni utazásszervező cégeket londoni repülőjegy-foglalás miatt.
A Scotland Yard a BBC kérdésére nem kommentálta a feltárt új adatokat, csak annyit közölt, hogy a vizsgálat számos nyomot követve folyik.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
