Szlávik János a korlátozások lazításáról azt mondta, két szempontot kell figyelembe venni: a folyamatosan emelkedő oltások számát és az új fertőzöttek számának csökkenését. Hozzátette, a halottak száma nem a kellő mértékben csökken, aminek az lehet a magyarázata, hogy még mindig nagyon sokan vannak kórházban, intenzív osztályon és lélegeztetőgépen.
"Összességében egy optimista kép rajzolódik ki a tekintetben, hogy a következő hetekben, hónapokban milyen mértékben csökkenhet az új fertőzöttek száma és milyen lehetőségünk nyílik arra, hogy tovább enyhítsünk a korábban bevezetett korlátozásokon" - emelte ki az infektológus.
Úgy tűnik - folytatta Szlávik János -, hogy most nem azzal kell foglalkozni, hogy milyen lesz majd a negyedik hullám, hanem, hogy miként lehet azt megelőzni. "Úgy tudjuk megelőzni, hogy mindenki, aki teheti beoltatja magát" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a Magyarországon elérhető oltások mind hatékonyak és alkalmasak arra, hogy megvédjék az embereket a betegség súlyos lefolyásától.
Felhívta a figyelmet, hogy a vakcinák hatékonyságát nem antitest-vizsgálatokkal kell meghatározni, hanem tudományos eredményekkel. Méghozzá azokkal, amelyek arra jutottak, hogy a beoltottak 80-90 százalékkal kisebb valószínűséggel fertőződnek meg, mint azok, akik nem kaptak vakcinát.
Emlékeztetett, nem lehet nyájimmunitásról beszélni, amíg a lakosság 80-90 százaléka nincs beoltva, és még ez után is lehetnek majd fertőzésgócok; előfordulhat, hogy a koronavírus még hónapokra, de akár évekre velünk marad. "Senki ne ringassa magát abba az illúzióba, hogy azzal, hogy mások beoltatják magukat, majd őt megvédik. Egyelőre ebben a helyzetben, ebben az átoltottságban mindenki veszélyben van, aki nem olttatta be magát" - hangsúlyozta Szlávik János.
Jelezte azt is, valamilyen fokú védettség csak az első oltás beadását követő két-három hétben alakul ki, de a teljes védettséget csak a második oltás utáni második vagy harmadik héten éri el a szervezet.
Erre már érdemes felfigyelni. 
