A Nemzetgazdasági Minisztérium Jó hírek a Dunánál címmel reagált az Economist múlt heti cikkére, amelyben a brit gazdasági-politikai folyóirat azt írta, "komor olvasmány" a négyéves mandátuma félidejénél tartó magyar kormány bizonyítványa.
Az NGM a kormany.hu-n tett közzé válaszként egy cikket. Ebben hangsúlyozzák, hogy "Magyarország az egyik kiemelkedő sikersztori Európa új peremén, amelyet Közép-Európának hívnak".
Az Economist múlt pénteken Beteg ország a Dunánál címmel közölt cikket Magyarországról, amelyben a kormány eddigi "bizonyítványáról" azt írja: a munkanélküliség 12 százalékhoz, az infláció 6 százalékhoz közelít, a magyar gazdaság pedig a leggyengébb a térségben. (Lásd keretes írásunkat.)
|
Az érem másik oldala: erre reagált az NGMA tekintélyes brit gazdasági-politikai folyóirat pénteken megjelent kiadásának írása szerint Orbán Viktor miniszterelnök 2020-ig egymillió új munkahelyet ígért; ebből talán 50 ezer jött eddig létre, de ezek közül sok a közmunkaprogramok keretében, amelyek a segélyért folyamodókat árokásásra vagy hulladékgyűjtésre kényszerítik juttatásaik elvesztésének terhe mellett.
A Fidesz kezd kétségbeesni. Grandiózus tervekkel áll elő, és amikor ezek működésképtelennek bizonyulnak, új adókat talál ki.
A Fidesz "nyolcévi szocialista tunyaság és korrupció" után zűrzavart örökölt, és ezt még sokkal súlyosabbá tette az euróválság. A kifogások azonban kezdenek kopni.
Mindeközben Horthy Miklós, Hitler egykori szövetségese előtt ma szobrokkal és egy átnevezett térrel tisztelegnek, ősztől három szélsőjobboldali író kerül vissza a tantervbe, a gyűlöletbeszéd és az idegengyűlölet pedig erősödőben van.
|
Az NGM angol nyelvű válasza szeirint Magyarország példátlan eredményt ért el, és 2010 óta sikeresen csökkenti GDP-arányos államadósságát. A tárca idézi az Európai Bizottság előrejelzését, miszerint 2010 és 2013 között csak öt európai uniós tagállamnak sikerül csökkentenie adósságát, és ezek közül Magyarország éri el a második legjobb eredményt 3,4 százalékpontos csökkentéssel.
A cikkben az NGM kifejti, hogy a pozitív fejlemény - a nyugdíjrendszer reformjának átalakításából származó egyszeri hatás mellett - a mostani fiskális konszolidációnak köszönhető.
A tárca hozzáteszi, hogy 2010-ben 4,2 százalék volt a költségvetési hiány, ami 7 százalék lett volna, ha a kormány, júniusi hivatalba lépése után nem irányoz elő gyors lépéseket. 2011-ben Magyarország 4,3 százalékos GDP-arányos többletet ért el, amely az Európai Unióban kiválónak számít - emeli ki az NGM.
A tárca ír arról is, hogy 2012-ben 2,5 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak Magyarországon, amelyet már az EU is elismer, és amely "kimagaslóan pozitív adat" a korábbi magyar és a jelenlegi uniós statisztikákhoz képest.
A minisztérium kitér arra is, hogy az első negyedéves GDP-adat "kiábrándító volt", ugyanakkor hangsúlyozza, hogy senki sem vonna le következtetést csupán egy negyedév adata alapján. 2011 utolsó negyedévében az egyik legjobb növekedést produkálta magyar gazdaság, messze túlteljesítve az előzetes várakozásokat - írja az NGM. Hozzáteszik, hogy 2012 második felében további stabilizálódás, 2013-ban pedig erőteljes GDP-növekedés jöhet.
Az NGM szerint a munkaerő-piaci reformoknak köszönhetően a magyarországi lesz Európa egyik legrugalmasabb szabályozása. Kiemelik, hogy az Eurostat adataiból már látszanak is az első eredmények: a foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében 2010 második negyedévétől 2011 végéig 1,2 százalékponttal emelkedett. "Ez a teljesítmény Magyarországot az EU élvonalába helyezi", különösen azért, mert az Európai Unió átlagában ennél kisebb mértékű volt a ráta emelkedése - olvasható a cikkben.
További statisztikák bizonyítják, hogy a magyar gazdaság szerkezete és kilátásai javulnak - hívja fel a figyelmet az NGM. Hozzáfűzi, hogy a svájci IMD versenyképességi rangsorában két helyet tudott előrelépni Magyarország. A gazdaság belső struktúrájának átalakulásával párhuzamosan a magyar gazdaság külső egyensúlya is szembetűnően javult a magyar exportszektor versenyképességének köszönhetően - hangsúlyozza az NGM.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
