Az európai uniós tagállamok vezetői megállapodást kötöttek az éghajlatpolitikai célkitűzésekről, amelyek szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében pénteken, írja az MTI. Az uniós tagállamok brüsszeli csúcstalálkozójának péntek reggelig tartó, az uniós klímacélokról tartott vitáját követően közzétett üzenetében Charles Michel kijelentette: a megállapodással Európa vezető szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Az állam- és kormányfők elsősorban arról vitáztak, hogy a tagországoknak 2030-ig a jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kelljen-e csökkenteniük az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását. Információk szerint a klímavita Lengyelország ellenállása miatt húzódott, Varsó ugyanis garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy a megállapodás elismeri pénzügyi szükségleteit a zöld átmenet során.
Lengyelország az Európai Unió úgynevezett zöld megállapodásának keretében nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a karbonsemlegességet 2050-re eléri, mivel egyéni tempóban kívánja átalakítani jelenleg szénalapú energiaiparát. A vitában a Lengyelországot támogató tagországok nagyobb tisztánlátást kértek arról, hogy az EU miként kíván megfelelni a jelentősebb kibocsátáscsökkentésnek. Biztosítékokat követeltek arra vonatkozóan, hogy Brüsszel elegendő támogatást nyújt a magasabb csökkentések eléréséhez, hogy az új 2030-as célt megfelelően és fenntarthatóan támogató szabályozási intézkedések támasztják alá.
Emmanuel Macron francia elnök Tweetjében üdvözölte az elfogadott klímaegyezményt. "A párizsi klímamegállapodás 5. évfordulójának előestéjén mi, európaiak elkötelezzük magunkat, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentjük szén-dioxid-kibocsátásunkat" - fogalmazott. Figyelmeztetett: tíz év van hátra, tehát mindent meg kell tenni a siker érdekében. "Most, együtt, mert nincs B-terv" - tette hozzá.
Alexander De Croo belga miniszterelnök szintén üdvözölte az unió 2030-ig szóló éghajlat-politikai célkitűzését. "A fenntarthatóság forradalma a technológiai forradalmát is jelenti egyben, ami olyan gazdasági lehetőség, amelyet Belgiumnak meg kell ragadnia" - írta Twitter-üzenetében.
Politikai döntés alapján a választások előtt elfüstöltük a stratégiai készletet, most pedig havi 100 milliárdba kerül a visszapótlása. 
