Az Európai Unióban átlagosan 1,8 százalékos éves ipari termelési növekedést mértek, eközben a magyar ipar termelése 1,3 százalékkal csökkent júliusban. A német ipar gyarapodása 2,2 százalékos volt, ami kedvező jel a magyar ipar szempontjából is, hiszen a keresleti piacok részben hasonlóak, és számos magyar cég jelentős beszállítója a német gyáraknak – írja a GKI Gazdaságkutató elemzésében.
Nem csak a július volt rossz hónap a magyar iparnak. Az év első nyolc hónapjában is elmaradt a termelés volumene a tavalyi év azonos időszakához képest. A kokszgyártás és kőolajfeldolgozás, a vegyipar, és a textilipar mutatta a legnagyobb csökkenést, de az akkumulátorgyártás ágazatában is visszaesett a termelés. Az elektronikai ipar 8,2 százalékos növekedése sokat javított az összesített teljesítményen.
A magyarországi autógyárakból műszakszám-csökkenésekről, leépítésekről jönnek hírek, továbbá az épülő nagy gyárak termelésbe lépésének várt dinamizáló hatása idén még gyenge lesz. A GKI szerint a termeléscsökkenés legfőbb oka az elégtelen kereslet: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által vizsgált ágazatok rendelésállományai 7 százalékkal elmaradtak az előző évitől júliusban.
Problémát jelenthet az is, hogy a CATL-gyár második ütemének előkészítését júniusban határozatlan időre felfüggesztették. A jelenlegi gazdasági környezet miatt más – elsősorban autóiparhoz kötődő – beruházások halasztására is sor kerülhet. A GKI-nál úgy látják: a bruttó termelési adatok és a konjunktúra-jelzések alapján nem várható, hogy az ipar növekedni tudna az év egészében, de az év vége felé megállhat a csökkenés. 2026-ban pedig tartós növekedés is elindulhat a javuló külpiaci kilátások miatt.
A jövő négy kihívása: a fegyveres konfliktusok, az egyenlőtlenségek, az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia. 
