Szlovénia középső és főleg nyugati körzeteiben kis tulzással minden második ház akkora, hogy a háziak lakrészén kívül kényelmesen elfér benne 4-5 külön zuhanyozós szoba. Aféle mini panziók ezek, amiket sokszor apartmanoknak hívnak. Közös ismertetőjelük, hogy stabil üzletmenetük van, bár a járvány alatt ezek is szenvedtek kicsit - erről beszélt munkatársunk, Mester Nándor a Trend FM Reggeli monitor című adásában.
Megtoldva azzal, hogy központi támogatást nem kapnak és persze az üzemeltető családok nem tagjai semmiféle kedvezményezett körnek, mint például Magyarországon a NER-esek. Kiegészítésként egyébként majdnem minden panziós méheket tart, a finom mézt sok túrista is veszi, de eladnak élelmiszerboltoknak is. A tejtermelésbe nem fogtak bele ilyen sokan, de az ellátás folyamatos és a tej biznisz is megéri az erre ráállt gazdáknak.
A hotelpiac átalakulóban van, a tengerparti szállodákat ez egyelőre nem érinti, de például a fővárosiak közül néhányat igen. A közelmúltban egy nagy spanyol üzemeltető egyszerre három ljubljanai szállodát is átvett. A főváros másik nagy híre pedig az, hogy az OTP Ingatlanbefektetési Alap hamarosan megkezdheti az Emonika plaza nevű vegyes funkciójú beruházást a főpályaudvarnál. Azt még a Demján Sándor vezette TriGranit indította másfél évtizede, de az átdolgozott tervek alapján csak nem régiben kapott végleges építési engedélyt, átadás 2025-ben várható - utalt rá munkatársunk.
A műsor második részében az idősebb és fiatalabb családtagok lehetséges összeköltözésének előnyeiről és egyes akadályairól volt szó, megemlítve, hogy a szigorodó hitelfeltételek és a drága telkek miatt sokat megtakaríthat az, aki vállalja, hogy az idősek már meglévő családi házát bővíti, esetleg beépíti a tetőteret. Szintén sok millió forinttal kisebb lehet a végszámla, ha az egy-egy, kisebb lakást eladva mondjuk egy nagyobb, jó adottságú környéken található agglomerációs családi házat vesznek - hangsúlyozta kollégánk.
A teljes beszélgetés itt meghallgatható:
A lakosság nagy része a „vörös zónában” maradhat. 
