Ahogy arról már korábban írtunk, második nekifutásra sem változtatott a negyedéves GDP adaton a Központi Statisztikai Hivatal, így a második negyedévben 3,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Az ipar teljesítménye és a fogyasztás ugyanis nem nőtt elég nagyot ebben az időszakban, a mezőgazdaság pedig még vissza is fogta a növekedést. Egyedül a beruházások tartottak némi lendületet a gépezetben, ezek 21 százalékkal nőttek éves alapon.
Van még erő a gazdaságban
Az ING vezető makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter szerint a beruházások látványos pörgése elsősorban az uniós projektek felfutásának, a feldolgozóiparban zajló nagyberuházásoknak, valamint az ingatlanpiac rég nem látott virágzásának volt köszönhető, ezt közölte a szakember a Privátbankár.hu-val. Az év második felét tekintve arra számítanak, hogy ismét gyorsul a GDP-növekedés üteme és a július–decemberi adat megközelítheti, de akár meg is haladhatja a 4 százalékot. Ugyanakkor ennek az egyik legfőbb feltétele, hogy a fogyasztás növekedése is tükrözze az erős munkaerőpiaci folyamatokat és az ipar újra erőre kapjon.
Hasonló véleményen van az Erste vezető makrogazdasági elemzője, Ürmössy Gergely is. Meglátása szerint annak ellenére, hogy a második negyedéves 3,2 százalékos éves növekedési ütem elmaradt az első negyedéven látott 4,2 százaléktól, nem kell attól tartani, hogy a lassulás tartóssá válna, illetve elmélyülne. A kedvező gazdasági folyamatok folytatódni fognak a második félévben: a növekvő reálbérek és a javuló fogyasztói bizalom serkentheti a háztartások fogyasztását, az EU-ból érkező támogatások, illetve azok előfinanszírozása még inkább felpörgetheti a beruházásokat, a felfelé ívelő EU-s konjunktúra pedig húzhatja magával a magyar exportot. Emiatt felülvizsgálták a növekedési előrejelzésüket és 3,7 százalékon hagyták az idei évre, a jövő évit pedig 3,4 százalékra emelték.
A tömegtüntetések megtették hatásukat.
