Zelenszkij szerint igen, válaszként újabb szankciókat vetne ki. Az oroszok mindenre lőnek, csak már lassan nincs mivel.
Ukrajna nem fogja elfogadni az orosz megszállás alá került területeken tartandó népszavazások eredményeit. A hírek szerint Herszon és Zaporizzsja megyékben már szeptemberben megtarthatják a „függetlenségről”, vagy akár egyenesen az Oroszországhoz vagy a keleti szakadár népköztársaságokhoz való csatlakozásról szóló népszavazást. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője most azt közölte: ezek eredményét előre semmisnek nyilvánítják. Oleg Nikolenko szerint a két megye lakosai „ellenállnak a megszállásnak”.
Hajnalban újabb orosz rakéták hullottak Harkivra és környékére. A terület kormányzója szerint az oroszok „szándékosan vesznek célba civil célpontokat: kórházakat, iskolákat, mozikat. Mindenre lőnek, még a segélyszállítmányokra is.” Egyelőre nem érkezett jelentés az áldozatok, sérültek számáról.
Egyre több olyan hír érkezik, amely szerint az oroszok S-300-as légvédelmi rakétákkal támadnak ukrán célpontokat. A ma hajnai harkiv elleni támadás során is legalább két ilyen csapódott be a város egyik ipari zónájába. Ezek a rakéták nagyon fejlett fegyverek, de nem földi célpontok elleni bevetésre tervezték őket, és a sokszorosába kerülnek a rakétasorozatvetőkből kilőhető egyszerűbb föld-föld rakétáknál. Ilyen használatuk arra utal, hogy az oroszok az elsősorban a HIMARS-sorozatvetők ukrán bevetése miatti lőszerellátási gondjai nagyon súlyosak lehetnek.
Újabb találatok érték a herszoni orosz erők fő ellátási útvonalának számító Antonivszkij hidat. A korábban már többször támadott hídon a mára virradó éjjel újabb robbanások történtek.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az Európába irányuló orosz gázszállítások csökkentését „árterrornak” nevezte éjjeli szokásos videóüzenetében. Kifejtette, hogy Moszkva arra törekszik, hogy „minél keményebbé tegye a telet az európai országok számára. A terrorra válaszolni kell – újabb szankciókat kell bevezetni.”
Nagy akadálya lehet a hajók biztosítása az ukrán tengeri gabonaexport újraindításának. Az elaknásított vizek és az orosz támadások kockázata miatt nem biztos, hogy a biztosítótársaságok hajlandók lesznek szerződéseket kötni az Ukrajnából induló hajókra, ez pedig a potenciális vevőket is elriaszthatja.
A vártnál jobban teljesít az orosz gazdaság az IMF szerint. A Nemzetközi Valutalap 2,5 százalékkal emelte meg az idei orosz GDP-re vonatkozó becslését, bár ez még mindig azt jelenti, hogy az orosz nemzeti össztermék 6 százalékos visszaesésére számítanak 2022-ben.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása, amelyet azért terjesztett be a kormány, hogy biztosítsa az átláthatóságot, illetve átvezesse a felelős közpénzügyi gazdálkodással elért változásokat, amelyekkel 7,5 százalékra mérsékli a kormányváltás nélkül a GDP 8,3 százalékára prognosztizált hiányt – áll az indoklásban.
A Kopint-Tárki kutatóintézet szerint 2027 még viszonylag könnyű év lesz a kormány számára a költségvetés szempontjából. Az intézet vezérigazgatója, Palócz Éva tisztességesnek tartana egy 6-8 százalékos minimálbér-emelést, de tudja, hogy ebbe a szakszervezetek nem egyeznének bele. Az intézet a GDP-növekedés, az infláció és a hiánycél tekintetében is optimistább a kormánynál. Ami a világgazdaságot illeti, a legmeghatározóbb bizonytalansági tényező jelenleg az olajár.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
