Ukrajna azon dolgozik, hogy újraindítsa a gabonaexportot, miután Moszkva és Kijev pénteken Isztambulban aláírták a gabonaexport megállapodást, ami egyben a két országot érintő első jelentős megegyezés a háború kezdete óta. A sokak által diplomáciai áttörésként értékelt megállapodás az ukrán gabonaszállítmányok háború előtti, havi 5 millió tonnás szintre való visszaállításával próbálja megfékezni a megugró globális élelmiszerárakat. Az ukrán kikötők felkészítése körülbelül 10 napig tart, így még néhány hétre szükség lehet, amíg az első hajók kifuthatnak.
Az Egyesült Államok azonban már az aláírás előtt jelezte: igazából az érdekli, hogy rá lehet-e kényszeríteni Moszkvát annak betartására, azaz, hogy valóban lehetővé teszi-e az ukrán gabona kijutását a világpiacra. Ned Price, az Egyesült Államok külügyi szóvivője akkor kijelentette, hogy Oroszország fegyverként használja az élelmiszert: tönkreteszi a mezőgazdasági infrastruktúrát Ukrajnában, és akadályozza, hogy sok millió tonna ukrán gabona eljusson azokhoz, akiknek szükségük van rá.
Óvatossága alig egy nappal az egyezmény Ukrajna, Oroszország, Törökország és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár általi aláírását követően értelmet nyert: szombaton orosz rakétatámadás érte az odesszai kikötőt.
Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint az orosz rakéták nem találták el a kikötő gabonatároló területét, és nem okoztak jelentős károkat, így folytatódhatnak a gabonaszállítások újraindításának előkészületei. „Folytatjuk a műszaki előkészületeket a mezőgazdasági termékek kikötőinkből történő exportjának elindításához” – mondta Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter. A két, orosz hadihajókról kilőtt Kalibr rakéta a kikötő egyik szivattyúállomásának környékét érte, két másikat pedig a légvédelmi erők lőttek le.
Ezzel szemben Igor Konasenykov az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azt közölte, hogy egy dokkban álló ukrán hadihajót és egy amerikai Harpoon hajóelhárító rakétákat tároló raktárt semmisített meg az odesszai kikötő hajójavító üzemére mért szombati csapás, ami üzemképtelenné tette magát az üzemet is.
A helyzet kellemetlenségét jelzi, hogy Hulusi Akar török védelmi miniszter szombaton orosz tisztségviselőkre hivatkozva még azt mondta, Oroszország tagadja, hogy köze lett volna az odesszai kikötő elleni csapásokhoz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „barbárságnak” minősítette a szombati támadást, amely azt mutatja, hogy Moszkvában nem lehet megbízni a török és ENSZ közvetítéssel egy nappal korábban megkötött megállapodás végrehajtása során. Emellett Zelenszkij gazdasági tanácsadója, Oleh Usztenko – a Reuters összefoglalója szerint – azt hangsúlyozta, hogy
Ukrajna 60 millió tonna gabonát exportálhatna nyolc-kilenc hónap alatt, ha nem zárják el kikötőit, de a mostani orosz csapás azt jelzi, hogy a megállapodás végrehajtása biztosan nem lesz olyan egyszerű, így pedig akár két évbe is telhet.
Ukrajna 10 milliárd dollárt kereshet, ha sikerül eladnia azt a 20 millió tonna gabonát, amely jelenleg a kikötői silókban rekedt, és azt a 40 millió tonnát, amely az új terméséből származik – tette hozzá Usztenko. A betakarítás 60 millió tonnát tesz ki, ebből 20 millió hazai fogyasztásra kerül – mondta.
Az aláírt exportmegállapodás végrehajtása azért is különösen fontos, mert ha nem sikerül elszállítani és eladni a raktárakban felhalmozódott mennyiséget, akkor az aratás során problémát jelenthet a betakarított készletek elhelyezése, és a következő vetés és a jövőbeni betakarítás finanszírozása.
Ukrajna kereskedelmi képviselője szerint az idei termés a normál szint 80 százaléka, azt kevésbé zavarták meg a harcok, mint korábban gondolták.
Az Ukrajnai Gazdák és Földbirtokosok Szövetségének elnöke, Ivan Tomics szerint délen az árpa 90 százalékát már betakarították, a búza és a repce betakarítása majdnem befejeződött. Északabbra, Kijev és Cserkaszi régiókban a folyamat még csak most kezdődik. Tomics szerint azonban egyes területeken a harcok akadályozzák a betakarítást, a gazdák aknákat találtak, és rájuk lőttek, miközben megpróbálták elszállítani a terményüket – közölte a BBC.
John Stawpert, a Nemzetközi Hajózási Kamara munkatársa a BBC-nek elmondta, hogy további problémát jelent, hogy jelenleg nincs elég hajó az ukrán kikötőkben a gabona kívánt mennyiségben történő elszállításához, de még ezekre a hajókra sincs elegendő számú legénység.
Noha az európai országok vasúton és közúton is próbálnak Ukrajnából gabonát kivinni, és Románia kikötőin keresztül is mintegy 2,7 millió tonna ukrán gabona haladt át az elmúlt időszakban, ez a korábbi mennyiségnek csak a töredékét jelenti. A problémát tetézi, hogy az európai országok is raktározásra álltak rá – Magyarország is gabonakiviteli korlátozás vezetett be –, ami most szintén csökkenti az exportált mennyiséget, még jobban felhajtva az árakat.
Az élelmiszerek rekord mértékű drágulása az ENSZ szerint jövőre további 47 millió embert veszélyeztet akut éhínséggel, különösen Afrikában. Az onnan meginduló tömegek aztán Európát is destabilizálhatják. Az ukrán gabonaexport visszatartása ezért egyes nyugati feltételezések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús taktikájának része lehet.
Oroszországnak az odesszai rakétatámadással emellett célja lehetett, hogy saját afrikai üzleti ajánlatának hangsúlyt adjon, és saját termékeinek előnyt szerezzen az ukránnal szemben. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap úgymond megnyugtatta Egyiptomot az orosz gabonaszállítással kapcsolatban, miközben jelezte a Fekete-tengeren keresztüli ukrán export újraindításának bizonytalanságát – a négy országot, Egyiptomot, Ugandát, Etiópiát és Kongót átfogó afrikai körút kezdetén. A Guardian tudósítása szerint Lavrov kijelentette, hogy az orosz gabonaexportőrök teljesíteni fogják megállapodásaikat, és hozzátette, hogy további gabonaszállítási megállapodások is születtek, majd azt hangsúlyozta, hogy egyiptomi kollégájával, Sameh Shoukry-val egyetértettek a gabonaválság okait illetően, azaz, hogy nem Oroszország a felelős az élelmiszerválságért. Egyiptom a világ egyik legnagyobb búzaimportőre, tavaly az országban felhasznált búza 80 százalékát Oroszországból és Ukrajnából vásárolta.
A gabonaexport megállapodásról
Az ENSZ által közvetített gabonaexport megállapodás a fekete-tengeri szállítás helyreállítása érdekében született, amelynek leállása drámai módon megemelte a gabonaárakat. (Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőrei, a háború kitöréséig együttesen a világ búzaexportjának több mint 30 százalékát, napraforgóolaj-exportjának pedig 80 százalékát biztosították.) A megállapodás célja az éhínség elkerülése azáltal, hogy több búzát, napraforgóolajat, műtrágyát és egyéb termékeket juttatnak a világpiacokra, többek között humanitárius szükségletekre, részben alacsonyabb áron. Célja a háború előtti 5 millió tonna export minden hónapban. A megállapodás emellett segíti az orosz műtrágya exportját a Fekete-tengeren keresztül, ami által elkerülhető a terméshozamok csökkenése az elkövetkező betakarítások során.
Az egyezmény 120 napig érvényes, de az ENSZ arra számít, hogy megújítják, hacsak addig nem ér véget a háború.
A megállapodás része, hogy
- Ukrán hajók kísérik ki és be a gabonaszállító hajókat az elaknásított kikötői vizeken keresztül;
- Oroszország beleegyezik a tűzszünetbe, amíg a szállítmányok haladnak;
- Törökország – az ENSZ támogatásával – ellenőrzi a hajókat, hogy eloszlassa a fegyvercsempészettel kapcsolatos orosz félelmeket;
- Törökország egy gabonaexportot segítő koordinációs központot hoz létre Ukrajnával, Oroszországgal és az ENSZ-szel közösen.
A rakétacsapás piaci hatása
A búza ára hétfőn több mint 3 százalékkal, vékánként 7,8 dollárra emelkedett az odesszai orosz csapás hírére. Pénteken, a gabonaexport megállapodás aláírása a búza árát 7 százalékos esést követően az Ukrajna elleni orosz invázió előtti alacsony szintre lökte.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
