- Újabb orosz légicsapások érték kedden Ukrajna fekete-tengeri régióit Odessza és Mikolajiv térségében, károkat okozva lakóházakban és a kikötői infrastruktúrában. Az orosz erők légi indítású rakétákat vetettek be a támadás során. Odessza térségében több magánház is károkat szenvedett, illetve lángra kapott a tengerparti településeken. Mikolajivban pedig a kikötőben keletkeztek károk, dacára a Moszkva és Kijev között az ukrán gabonaexport fekete-tengeri kikötőkből történő újraindításáról szóló, múlt héten aláírt egyezménynek.
- Nem sokkal a légicsapásokat követően Kirill Sztremouszov, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője kijelentette, hogy hamarosan Odessza és Mikolajiv régiókat is hamarosan "felszabadítják" az orosz erők. "Herszon régiót és Herszon városát mindörökre felszabadították" - hangoztatta a Kreml által kinevezett illetékes.
- Afrikai körútja ugandai állomásán tartózkodó Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nap folyamán megerősítette, hogy Moszkva kész tárgyalni Ukrajnával a háború végéről, bár ismételten azt állította, hogy Kijev nyugati szövetségesei ellenzik a megállapodást. "Sosem utasítottuk el a tárgyalásokat, mert mindenki tudja, hogy az ellenségeskedések a tárgyalóasztalnál érnek véget" - mondta az orosz diplomácia vezetője. Ugyanakkor hozzátette, hogy az egyeztetések a felek márciusi isztambuli tanácskozása óta zsákutcába jutottak.
- Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Ugandában kijelentette, hogy Moszkva támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját, hogy a fejlődő országok, többek közt az afrikai államok jelentősebb politikai szerepet játszhassanak a nemzetközi szervezetben. Uganda annak a 25 afrikai országnak az egyike, amelyek tartózkodtak vagy nem szavaztak az ENSZ Közgyűlésében július elején, amikor az Ukrajna orosz katonai megszállását elítélő ENSZ-határozatot 141 igen szavazattal elfogadták. Az Afrikai Unió (AU) javaslata szerint a BT-t 26 tagúvá kellene bővíteni, hat további állandó taggal, amelyből kettőt afrikai országok kapnának, és öt további nem állandó afrikai tagországgal.
- Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők "korlátozott területi nyereséget" értek el, s jelenleg a Donyec-medencei Bahmut bevételére összpontosítanak, hogy offenzívájukat Szlovjanszk és Kramatorszk irányába folytatni tudják.
- Több mint negyven külföldi zsoldost, főleg lengyeleket öltek meg nagy pontosságú orosz levegő-föld rakétákkal a donyecki régióban lévő Konsztantyinovkában - jelentette ki a keddi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A tábornok szerint Mikolajiv közelében az orosz légierő nagy pontosságú csapásainak következtében megsemmisült az ukrán 59. gépesített lövészdandár tüzérségi alegysége, amely személyi és fegyverállományának több mint 70 százalékát elvesztette. Zajcevénél a 72. gépesített dandár egyik zászlóaljának állásai ellen intézett légitámadás következtében több mint hetven "nacionalista" életét vesztette, és egy lőszerraktár is megsemmisült.
- Az Ukrajnával határos Brjanszk megyében egy ukrán oldalról érkezett drón bombát dobott le Trojebortnoje határátkelőhely vámhivatalára. Négy ember sebesüléseit orvosnak kellett ellátnia.
- Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt hangoztatta, hogy a Kreml nagyra értékeli, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megakadályozta orosz harci repülőgépek Ukrajnába térítését. Az FSZB hétfőn közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzés orosz pilótákat próbált meg kétmillió dolláros megvesztegetéssel és uniós útlevél biztosításával dezertálásra rávenni. A műveletben Moszkva szerint szerepe volt Hriszto Grozevnek, a Bellingcat portál szerzőjének is.
- Oroszország nagyszabású stratégiai hadgyakorlatot tart az ország keleti részén, több ezer kilométerre az ukrajnai háború helyszínétől. Az orosz védelmi tárca közleménye szerint a keleti katonai körzet csapatainak bevonásával folyó Vosztok(Kelet)-2022 fedőnevű manővert augusztus 30. és szeptember 5. között fogják megtartani az orosz vezérkari főnök irányítása alatt. A hadgyakorlaton légideszantos egységek mellett nagy hatótávolságú katonai szállítógépek, illetve más országok katonai kontingensei is részt vesznek.
- Recep Tayyip Erdogan török elnök regionális problémákról és kétoldalú kapcsolatokról tárgyal jövő pénteken a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz elnökkelkel - jelentette be kedden a török elnöki hivatal. Egy hónapon belül ez lesz a két államfő második találkozója: múlt kedden mindketten részt vettek a teheráni csúcstalálkozón, ahol - Irán elnökével kiegészülve - javarészt a szíriai helyzetről tárgyaltak, Törökország és Oroszország ugyanis eltérő érdekeket képvisel a közel-keleti országban több mint tíz éve dúló polgárháborúban. Szocsiban várhatóan ismét Szíria lesz napirenden, ugyanakkor az Ukrajnában folyó háborúról is szó esik majd.
- Németország további nehézfegyvereket szállított Ukrajnának, a többi között Mars II típusú rakétasorozatvető-rendszereket - jelentette be kedden Christine Lambrecht német védelmi miniszter. "Az ígért Mars II típusú rakétasorozatvető-rendszereket és három további Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) önjáró löveget leszállítottunk. Megtartottuk ígéretünket" - hangsúlyozta a német tárcavezető. Lambrecht ukrán hivatali partnere, Olekszij Reznyikov hétfőn közölte, hogy Ukrajna megkapta az első három Gepard önjáró légvédelmi gépágyút Németországtól. Lambrecht mindazonáltal már öt átadott Gepardról beszélt kedden.
- Berlin összesen 30 Gepardot és 59 ezer lőszert, valamint három Mars II-t és tíz darab PzH 2000 önjáró löveget, IRIS-T rövid hatótávú légiharc-rakétákat és három műszaki-mentő harckocsit ígért a kijevi vezetésnek a német hadsereg (Bundeswehr) állományából.
- A közepes hatótávolságú Mars II különböző típusú lövedékeket, egyebek között GPS-irányítású, vagy aknaszóró rakétákat is képes kilőni a lánctalpas alvázra szerelt tizenkét indítócsövet tartalmazó rakéta-sorozatvetőből.
- Lambrecht beszélt arról is, hogy a Mars II kiegészítésére még szeptemberben Cobra típusú tűzvezérlő radart is átadnak az ukrán hadseregnek.
- A német védelmi miniszter közölte, hogy az IRIS-T SLM rakétákkal is napokon belül elkezdődik a kiképzés. A gyártóvállalat pedig már ősztől tud szállítani Ukrajnának vadonatúj rakétákat.
- Nagy-Britannia kedden további 42 orosz állampolgárt helyezett a beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást jelentő büntetőlistára Ukrajna orosz katonai megszállása miatt. A legújabb brit szankciók mások között a következő személyeket érintik: Konsztantyin Csujcsenko orosz igazságügyi miniszter és helyettese, a kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki "népköztársaságok" Kreml által kinevezett vezetői (Vitalij Hocsenko donyecki miniszterelnök, illetve Vlagyiszlav Kuznyecov luhanszki első alelnök), 29 oroszországi régiós kormányzó, valamint a márciusban már brit szankció alá vont Aliser Uszmanov orosz milliárdos két unokaöcse. London saját állítása szerint eddig több mint 1100 orosz állampolgárt és több mint 100 orosz jogi személyt helyezett a szankciós listára, befolyásos orosz üzletemberektől és nagyvállalatoktól kezdve közismert politikusokig.
- Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedéseket, mivel - indoklása szerint - nem történt előrelépés a Donyec-medencei rendezést célzó minszki megállapodások végrehajtásában - közölte az uniós tanács közleményében kedden. Az úgynevezett normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország 2015 februárjában hozta tető alá a második minszki megállapodást, és a szankciók időtartamát az Európai Tanács annak teljes körű végrehajtásához kötötte. Mivel a végrehajtás még mindig várat magára, az Európai Unió Tanácsa további hat hónapra meghosszabbították a szankciókat - írták.
- Politikailag motivált a Gazprom orosz energiavállalat bejelentése, miszerint a héten tovább csökkenti az európai gázszállítást - jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi felelőse Brüsszelben kedden, az európai uniós tagországok energiaügyi minisztereinek soron kívüli tanácskozását megelőzően. Arra reagálva, hogy a Gazprom hétfőn bejelentette: leállítja egy újabb Siemens-turbina üzemeltetését az Északi Áramlat gázvezetéken, Kadri Simson úgy fogalmazott: "tudjuk, hogy a gázszállítás csökkentésének nincs technikai oka. Ez egy politikailag motivált lépés, melyre készen kell állnunk."
(MTI/TASZSZ/AFP/dpa/Reuters)
Az iráni külügyminiszter fenyegette meg a zsidó államot. 
