Tizenöt százalékkal csökkentik az uniós tagállamok gázfelhasználásukat 2022. augusztus elseje és 2023. március 31-e között – az Európai Tanács közleménye szerint erről állapodtak meg az uniós energiaügyi miniszterek mai rendkívüli ülésükön, miután megvitatták az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatát.
Kötelező is lehet, de...
A 15 százalékos mérséklést az elmúlt öt év átlagos fogyasztása alapján kell kiszámolni. A csökkentés önkéntes, annak módját minden tagállam maga választhatja meg, de – a Bizottság terveinek megfelelően – akár kötelező is lehet.
Erre akkor kerülhet sor, ha uniós szintű riasztás lép érvénybe.
A most elfogadott terv ugyanakkor, ahogy erre előzetesen az alkut megszellőztető német DPA hírügynökség is utalt, több engedményt is tartalmaz az eredeti bizottsági javaslathoz képest. Számos tagállam – többek között Magyaroszág – ugyanis nemtetszését vagy tiltakozását fejezte ki ellene. (Erről itt írtunk.) A ma tárgyalt, puhított verziót ugyanakkor már csak a magyar kormány nem szavazta meg – ezt a kormányt az ülésen képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte sajtótájékoztatóján.
Egyrészt a riasztási fokozatról (és így gyakorlatilag a kötelező takarékossági célok bevezetéséről) csak a tagállamokat tömörítő Európai Tanács dönthet minősített többséggel, a Bizottság javaslatára.
A Bizottság ezt akkor javasolhatja, ha komoly veszélye van a "súlyos gázhiánynak" vagy annak, hogy "kivételesen magasra szökik fel a gáz iránti kereslet”, vagy minimum öt tagállam riasztást adott ki, és a Bizottságtól is ezt kéri.
A minősített többséghez a tagállamok 55 százalékának – a 27 tagállamból 15-nek – a támogatása és az szükséges, hogy a támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65 százalékát képviseljék.
"Azzal, hogy nem a Bizottság, hanem a Tanács adhatja majd ki a riasztási fokozatot, az uniós elnökség azt reméli, hogy átmegy ma a javaslat" – mondta lapunknak előzetesen egy brüsszeli forrás. (Ez végül meg is történt.)
Másrészt bizonyos esetekben felmentést lehet kérni a kötelező fogyasztás-csökkentés alól.
Nem lehet spórolásra kötelezni azok az országokat – például Ciprust, Máltát és Írországot –, amelyeknek nincs közvetlen összeköttetése más tagországok gázhálózatával (azaz nincsenek rákötve az európai gázvezeték-rendszerre, és nem tudnának jelentős gázmennyiséget felszabadítani más országok számára).
Emellett a tagállamok csökkenthetik a takarékossági célokat, ha például "túltöltötték" gáztárolóikat, vagy létfontosságú iparágaik függnek a gáztól. A szabályozás egy évig érvényes.
Ami a magyar álláspontot illeti, Szijjártó Péter egy tegnap közölt interjúban kommumikációs akciónak minősítette a gázfogyasztás-csökkentési javaslatot, amelynek a fizikai levezénylése szerinte "gyakorlatilag a lehetetlennrel egyenértékű".
Mai sajtótájékoztatóján pedig többek között azzal indokolta nem szavazatát, hogy a rendelet "megalapozatlan, végrehajthatatlan és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit".
Elapadó szállítások
Az Európai Bizottság azért dolgozta ki gázfelhasználás-csökkentési tervét, hogy mérsékelje az Oroszországból érkező gáz további csökkenése vagy akár teljes leállása jelentette kockázatokat és költségeket, és így ellenállóbbá tegye Európa energetikai rendszerét.
Brüsszel szerint fennáll a veszély, hogy Oroszország – politikai fegyverként használva a földgázkivitelt – tovább csökkenti a szállított gázmennyiséget. Az uniós tagállamok közel felébe már jelenleg is a tervezettnél kevesebb orosz gáz érkezik.
Az mindenesetre tény, hogy az orosz Gazprom június közepe óta – technikai okokra hivatkozva – jelentősen csökkentette szállításait számos uniós országba az Északi Áramlaton keresztül, tegnap pedig további mérséklést jelentett be, szintén technikai okokra hivatkozva. Szerdától már csak napi 33 millió köbméter gázt szállít, ami a teljes kapacitás 20 százaléka.
Az EU mihamarabb függetlenedne az orosz gáztól, számos tagállam azonban egyelőre továbbra is függ tőle – emiatt az uniós szankciók nem is érintik ezt a területet.
Az orosz szállítások elapadása például Németországot is komoly kihívás elé állítja. A téli gázellátás problémás lehet, a már amúgy is bedurvult gázárak pedig elszabadulhatnak. Annalena Baerbock német külügyminiszter már felkelésektől tart gázhiány esetén.
Nem megy a vállalati papíroknak, de még az aranynak sem. 
