Tizenöt százalékkal csökkentik az uniós tagállamok gázfelhasználásukat 2022. augusztus elseje és 2023. március 31-e között – az Európai Tanács közleménye szerint erről állapodtak meg az uniós energiaügyi miniszterek mai rendkívüli ülésükön, miután megvitatták az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatát.
Kötelező is lehet, de...
A 15 százalékos mérséklést az elmúlt öt év átlagos fogyasztása alapján kell kiszámolni. A csökkentés önkéntes, annak módját minden tagállam maga választhatja meg, de – a Bizottság terveinek megfelelően – akár kötelező is lehet.
Erre akkor kerülhet sor, ha uniós szintű riasztás lép érvénybe.
A most elfogadott terv ugyanakkor, ahogy erre előzetesen az alkut megszellőztető német DPA hírügynökség is utalt, több engedményt is tartalmaz az eredeti bizottsági javaslathoz képest. Számos tagállam – többek között Magyaroszág – ugyanis nemtetszését vagy tiltakozását fejezte ki ellene. (Erről itt írtunk.) A ma tárgyalt, puhított verziót ugyanakkor már csak a magyar kormány nem szavazta meg – ezt a kormányt az ülésen képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte sajtótájékoztatóján.
Egyrészt a riasztási fokozatról (és így gyakorlatilag a kötelező takarékossági célok bevezetéséről) csak a tagállamokat tömörítő Európai Tanács dönthet minősített többséggel, a Bizottság javaslatára.
A Bizottság ezt akkor javasolhatja, ha komoly veszélye van a "súlyos gázhiánynak" vagy annak, hogy "kivételesen magasra szökik fel a gáz iránti kereslet”, vagy minimum öt tagállam riasztást adott ki, és a Bizottságtól is ezt kéri.
A minősített többséghez a tagállamok 55 százalékának – a 27 tagállamból 15-nek – a támogatása és az szükséges, hogy a támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65 százalékát képviseljék.
"Azzal, hogy nem a Bizottság, hanem a Tanács adhatja majd ki a riasztási fokozatot, az uniós elnökség azt reméli, hogy átmegy ma a javaslat" – mondta lapunknak előzetesen egy brüsszeli forrás. (Ez végül meg is történt.)
Másrészt bizonyos esetekben felmentést lehet kérni a kötelező fogyasztás-csökkentés alól.
Nem lehet spórolásra kötelezni azok az országokat – például Ciprust, Máltát és Írországot –, amelyeknek nincs közvetlen összeköttetése más tagországok gázhálózatával (azaz nincsenek rákötve az európai gázvezeték-rendszerre, és nem tudnának jelentős gázmennyiséget felszabadítani más országok számára).
Emellett a tagállamok csökkenthetik a takarékossági célokat, ha például "túltöltötték" gáztárolóikat, vagy létfontosságú iparágaik függnek a gáztól. A szabályozás egy évig érvényes.
Ami a magyar álláspontot illeti, Szijjártó Péter egy tegnap közölt interjúban kommumikációs akciónak minősítette a gázfogyasztás-csökkentési javaslatot, amelynek a fizikai levezénylése szerinte "gyakorlatilag a lehetetlennrel egyenértékű".
Mai sajtótájékoztatóján pedig többek között azzal indokolta nem szavazatát, hogy a rendelet "megalapozatlan, végrehajthatatlan és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit".
Elapadó szállítások
Az Európai Bizottság azért dolgozta ki gázfelhasználás-csökkentési tervét, hogy mérsékelje az Oroszországból érkező gáz további csökkenése vagy akár teljes leállása jelentette kockázatokat és költségeket, és így ellenállóbbá tegye Európa energetikai rendszerét.
Brüsszel szerint fennáll a veszély, hogy Oroszország – politikai fegyverként használva a földgázkivitelt – tovább csökkenti a szállított gázmennyiséget. Az uniós tagállamok közel felébe már jelenleg is a tervezettnél kevesebb orosz gáz érkezik.
Az mindenesetre tény, hogy az orosz Gazprom június közepe óta – technikai okokra hivatkozva – jelentősen csökkentette szállításait számos uniós országba az Északi Áramlaton keresztül, tegnap pedig további mérséklést jelentett be, szintén technikai okokra hivatkozva. Szerdától már csak napi 33 millió köbméter gázt szállít, ami a teljes kapacitás 20 százaléka.
Az EU mihamarabb függetlenedne az orosz gáztól, számos tagállam azonban egyelőre továbbra is függ tőle – emiatt az uniós szankciók nem is érintik ezt a területet.
Az orosz szállítások elapadása például Németországot is komoly kihívás elé állítja. A téli gázellátás problémás lehet, a már amúgy is bedurvult gázárak pedig elszabadulhatnak. Annalena Baerbock német külügyminiszter már felkelésektől tart gázhiány esetén.
Az izraeli hadsereg megtalálta és visszaszállította két túsz, Gadi Haggaj és felesége, Dzsudi Vejnstejn holttestét a Gázai övezetből. 
