Szerencsére nem igazolódtak be azok a nyugati félelmek, miszerint az orosz gázipari óriáscég, a Gazprom – válaszul az Oroszország elleni uniós szankciókra – nem fogja újraindítani a gázszállítást a karbantartás miatt július 11-én leállt Északi Áramlaton.
Jön a gáz, de...
A vezetéken, amely a Balti-tenger alatt szállít gázt Oroszországból Németországba, ma reggel óta ismét érkezik gáz, erősítette meg az üzemeltető konzorcium, a Nord Stream AG egyik szóvivője a DPA hírügynökségnek. A szállítások újraindulását jelentette két másik gázvezeték-üzemeltető cég, a NEL és az OPAL is.
Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy minden visszabillent a régi kerékvágásba – a szóvivő szerint mintegy 67 millió köbméter gáz, azaz erősen csökkentett mennyiség jön majd napi szinten a vezetéken.
Ez a teljes kapacitás mintegy 40 százaléka, azaz visszaállt a karbantartás előtti állapot – a Gazprom június közepe óta nagyjából ennyire mérsékelte a szállításokat a vezetéken technikai okokra, többek között egy gázturbina kanadai karbantartására hivatkozva. (Erről később még lesz szó.)
A Spiegel szerint az elmúlt napokban voltak arra utaló jelek, hogy ez a mennyiség tovább eshet majd, ezt jelzik ugyanis a gázvezeték-kapacitás ”foglalásai” – Klaus Müller, a Bundesnetzagentur (a gázvezetékeket felügyelő német szövetségi hálózati ügynökség) vezetője szerint mindössze 30 százalékon áll ez a mutató.
Müller egy mai interjúban arról is beszélt, hogy nem következett be ugyan „a legrosszabb forgatókönyv”, de még nem múlt el a veszély. (Németországban egy hónapja van érvényben a földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozata.)
A hatóság elnöke megjegyezte azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közelmúltban tett kijelentései alapján a szállított mennyiség tovább, 20 százalékra eshet.
„Jelenleg ki vagyunk szolgáltatva Oroszországnak, ők döntenek ugyanis arról, mennyi gázt továbbít nekünk az Északi Áramlat 1”, fogalmazott Müller.
Ezért is fontos a takarékoskodás és egyéb források bevonása, tette hozzá.
Figyelmeztetett: még 40 százalékos kapacitás-kihasználtságnál is „jelentős erőfeszítéseket” kell tenni annak érdekében, hogy „jól átvészeljék” a következő telet. Ráadásul a gáztárolók feltöltésénél már az azt követő, 2023-24-es télre is gondolni kell.
A német kormány pedig már többször jelezte: „nem lehet tartós és megbízható szállításokra” számítani, szerintük ugyanis Oroszország politikai fegyverként használja azokat.
Elszálló gázárak
Az érkező orosz gáz mennyisége mindenesetre nagy kihatással lehet a német (és persze nem csak a német) gazdaságra, a gázárakra és így az egész lakosságra is.
A kieső mennyiséget ugyanis a piacról kell pótolni, márpedig a cseppfolyósított gáz 2,5-szer drágább az orosz vezetékes gáznál.
Az érkező mennyiség nagyban befolyásolja azt is, hogy mennyire sikerül feltölteni a gáztárolókat őszig. Németországban jelenleg 65 százalékos az átlagos töltöttség a Bundesnetzagentur tegnapi jelentése szerint.
A dokumentumból kiderül az is, hogy jelenleg stabil a gázellátás, ugyanakkor „feszült a helyzet”, és „nem lehet kizárni a rosszabbodását”.
Alternatív szállítási útvonalak (a Jamal-Európa vagy az Ukrajnán keresztüli gázvezeték) rendelkezésre állnak ugyan, de nem használják őket az Északi Áramlaton kieső mennyiség kompenzálására, áll a jelentésben.
A dokumentum arra is figyelmeztet, hogy a nagykereskedelmi árak a szállított mennyiség csökkenése miatt „érezhetően növekedtek”, „magas szintre álltak be”, és mind a cégeknek, mind a háztartásoknak „egyértelmű áremelkedésre” kell berendezkedniük.
Sokan már most az árak duplázódásával szembesülnek - ez az éves elszámolás idejétől is függ -, jövőre pedig a havi gázszámla minimum a háromszorosára nő majd Klaus Müller szerint. (Augusztus elsejétől pedig az országos átlag felett fogyasztó magyaroknak is megugrik a gázszámlája a ma megjelent kormányrendelet alapján.)
Népfelkelés jöhet?
A német külügyminiszter mindenesetre már lázadásokkal számol a helyzet további rosszabbodása esetén.
„Ha nem kapjuk meg a gázturbinát, akkor nem fogunk több gázt kapni, és akkor többé egyáltalán nem fogjuk tudni támogatni Ukrajnát, mert a népfelkelésekkel leszünk elfoglalva” - mondta Annalena Baerbock a Kanadával folytatott tárgyalásokon, amelyeken a már említett gázturbina visszaszállítása volt a téma.
Minderről maga a külügyminiszter számolt be a RedaktionsNetzwerk Deutschland médiacég tegnapi rendezvényén Hannoverben.
A Siemens Energy Kanadában karbantartott és a Gazprom által használt turbináját az észak-amerikai ország a szankciókra hivatkozva nem akarta visszaszállítani. Bár a német kormány ürügynek tartja, hogy az orosz cég részben a karbantartásra hivatkozva csökkentette a szállításokat, végül elérte, hogy Kanada engedélyt adjon a visszajuttatásra. (A turbina állítólag már úton van Oroszországba.)
Fenti kijelentésével kapcsolatban Baerbock azt mondta: talán kissé túlzás volt ez a mondat, de szerinte a lényeg, hogy „továbbra is szükségünk van a gázra Oroszországból.”
Tavaly Németország földgázigényének 55 százalékát fedezte orosz forrásból. Tavaszra ezt az arányt sikerült 35 százalékra csökkenteni, év végére 30 százalékra mérsékelnék (főleg a cseppfolyósított földgáz beszerzések növelésével), 2024 nyaráig pedig 10 százalékra redukálnák a függőséget. Idén azonban még nagyon rá vannak szorulva az orosz gázra.
Ismét közelíti a 80 dollárt a Brent ára. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
