Nagyszabású gázmegtakarítási tervet mutatott be múlt héten az Európai Bizottság annak érdekében, hogy Európa akkor is átvészelje az idei telet, ha az orosz Gazprom tovább csökkentené vagy akár le is állítaná az EU-ba irányuló gázszállításokat – Brüsszel szerint az uniós tagállamok közel felébe már jelenleg is a tervezettnél kevesebb orosz gáz érkezik.

A terv központi eleme, hogy idén augusztus eleje és jövő március vége között 15 százalékkal csökkentenék a gázfogyasztást az EU-ban, vészhelyzetben pedig  valamennyi tagállam számára kötelezővé tennék a mérséklést.

A bejelentés súlyát jelzi, hogy a javaslatot többek között a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen prezentálta.

Bukásra ítélve?

A tervet ma rendkívüli ülésen vitatják meg az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei, és az előzetesen kiszivárgott hírek szerint nagy eséllyel elvetik azt, legalábbis annak eredeti változatát. 

„A javaslat el fog bukni” – mondta a Die Weltnek egy diplomata egy olyan tagállamból, amely egyébként alapvetően támogatja a Bizottság elképzelését.

A német lapnak több, a tárgyalásokat ismerő diplomata is megerősítette, hogy a tagállamok között jelentős tiltakozás bontakozik ki. Mások óvatosabban fogalmaztak, ugyanakkor ők is jelezték, hogy elképzelhető: kedden nem lesz meg az elfogadáshoz szükséges minősített többség. (A tanácsi szavazásoknál a minősített többséghez a tagállamok 55 százalékának – a 27 tagállamból 15-nek – a támogatása és az szükséges, hogy a támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65 százalékát képviseljék.)

Mint egy másik diplomata fogalmazott: „Ez tényleg nehéz téma. De mégha nem is lesz egyezség, már az is siker lenne, ha építő jellegű vitára kerülne sor, és a dolgok a jó irányba fejlődnének.”

A tagállamok szempontjából a legkényesebb kérdés a spórolás kötelezővé tétele. Ezt akkor lépné meg Brüsszel, ha a gázellátási helyzet drámaian romlik, a háztartások és a cégek pedig önként nem takarítanának meg elég gázt.

Ebben az esetben Brüsszel konkrét célokat adna meg, amelyeket a tagállami kormányoknak teljesíteniük kellene.

„Ilyen uniós riasztás akkor adható ki, ha súlyos gázhiány veszélye fenyeget, vagy ha fennáll a kockázata annak, hogy kivételesen magasra szökik fel a gáz iránti kereslet”, fogalmaz a Bizottság közleménye.

A tagállamoknak szeptember végéig frissíteniük kell a nemzeti vészhelyzeti tervüket annak leírásával, hogy hogyan tervezik teljesíteni a kitűzött csökkentési célt, és kéthavonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak az elért eredményekről.

Nem akarnak kényszert

Kérdés ugyanakkor, hogyan szerezne érvényt Brüsszel a kötelező csökkentésnek.

„Nem látom, hogy hogy’ kényszerítik ki, bár erre van német know how – régebbről, úgy értem” – mondta ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő szombaton tusványosi beszédében. (Hogy pontosan mire gondolt a talán viccesnek szánt (?) utalással, azt nem fejtette ki, de megjegyzése valójában borzongató, hiszen sokakban a II. világháborús náci gázkamrák képét hívhatja elő, és így aligha illik ehhez a témához.)

„És ráadásul, hogyha ez se vezetne eredményre, és valakinek nincs elég gáza, akkor elveszik azoktól, akiknek van. (…) és ha elfogy az energia, akkor majd tőlünk, akiknek van, mert betároltuk, fogják elvenni valamilyen módszerrel a gázt. Ezt magyarul einstandnak nevezik, ahogy a Pál utcai fiúkból ezt megtanultuk. Erre készülhetünk” – vélelmezte Orbán Viktor.

A tagállamok mindenesetre nagyon eltérően ítélik meg a Bizottság terveit. Míg Magyarország és Lengyelország elutasítja azt vagy maximum alacsonyabb spórolási célba egyezne bele, addig Németország és Hollandia ambíciózusabb célokat szeretne.

Egyes tagállamok pedig nem értik, miért kellene gázt spórolniuk, mivel nincsenek rákötve az európai gázvezeték-rendszerre. Közéjük tartoznak az uniós szigetországok – Málta, Ciprus és Írország –, de gyakorlatilag Spanyolország és Portugália is izolálva van az uniós gázpiactól.

„Nem fogunk aránytalan áldozatot hozni, miután a Bizottság meg sem kérdezte a véleményünket. Más országokkal ellentétben mi, spanyolok energia tekintetében nem nyújtózkodtunk tovább annál, mint ameddig a takarónk ér” – közölte a spanyol kormány. A portugál kormány pedig tarthatatlannak nevezte a tervet.

Egy, a Die Welt által idézett diplomata szerint „sok tagországnak” az a benyomása, hogy a bizottsági javaslat csak Németországot hivatott segíteni, és jelentős ellenállás mutatkozik azon országok részéről (például Dél-Európában), amelyek az eurókrízis idején sokat szenvedtek a Németország által diktált megszorítások miatt.

A tiltakozások láttán a cseh uniós elnökség már előállt egy felvizezett verzióval: egyrészt az uniós rendelkezés kettő helyett csak egy évig lenne érvényes, másrészt a kötelező csökkentés végrehajtását ugyan továbbra is javasolhatná a Bizottság, de arról csak a tagállamok dönthetnének szavazással.

Bár utóbbi módosítás kedvező fogadtatásra talált a tagállamoknál, a bizottsági javaslat elfogadása továbbra is kérdéses.    

Von der Leyen: spóroljon mindenki!

Ursula von der Leyen a DPA hírügynökségnek nyilatkozva hétfőn mindenesetre figyelmeztetett: azoknak az országoknak is takarékoskodniuk kell, amelyek alig szereznek be gázt Oroszországból, mivel „belső piacunkon” a szállítás esetleges leállásának következményei alól ők sem tudnák kivonni magukat.    

Ezért fontos – tette hozzá – , hogy minden tagállam fogja vissza a fogyasztását, növelje a betárolt mennyiséget és ossza meg (tartalékát) azokkal a tagállamokkal, amelyek súlyosabban érintettek.  

A Bizottság múlt heti közleménye pedig úgy fogalmaz: „ha most lépünk, akkor enyhíthetők azok a kockázatok és költségek, amelyek a szállítások további zavarai vagy teljes leállítása esetén merülnének fel, és ellenállóbbá tehető Európa energetikai rendszere.”