Terrorra készül az EU? Új védelemre van szükség a vezetők szerint

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (b), Robert Fico szlovák (Tusk mögött), Bohuslav Sobotka cseh (j4), Ewa Kopacz lengyel (j3) és Orbán Viktor (j) magyar miniszterelnök a visegrádi csoport vezetőinek megbeszélésén, amelyet az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülése előtt tartanak 2015. június 25-én. (MTI/EPA pool/Julien Warnand)

Az újszerű biztonsági fenyegetésekre való tekintettel új kül- és biztonságpolitikai stratégiát dolgoz ki az Európai Unió - közölte Donald Tusk, az uniós országok csúcsvezetői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke péntek délután Brüsszelben, a kétnapos EU-csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón.

Terror, kibernetika, hibrid hadviselés

Beszámolt arról, hogy az EU-csúcstalálkozó pénteki ülésén részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és áttekintést adott a résztvevőknek az újszerű biztonsági fenyegetésekről, így az Oroszország részéről tapasztalt "hibrid hadviselésről", továbbá a terrorizmus és a kibernetikai fenyegetések sajátosságairól.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a jövő júniusi EU-csúcsra készíti elő az új uniós biztonsági stratégia tervezetét.

A terror most is jelen van

A súlyos biztonsági fenyegetések egyike, a terrorizmus tragikus időszerűséget kapott a mostani EU-csúcstalálkozó idején: Franciaországban, Tunéziában a Kuvaitban összesen negyvenegy ember veszítette életet terrorcselekmények következtében. Tusk és a sajtótájékoztatót vele együtt tartó Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyaránt megdöbbenését hangoztatta a terrorcselekmények nyomán, és együttérzéséről biztosította az érintett nemzeteket, illetve az áldozatok családtagjait.

Grexit, Brexit, bevándorlás

A csúcstalálkozóról kiadott zárónyilatkozat - amellett, hogy kifejti az európai kül- és biztonságpolitika stratégiai keretekbe ágyazásának, az európai védelem és a védelmi ipar fejlesztésének szükségességét - a csúcsvezetők közös következtetéseit fogalmazza meg a migrációs probléma kezelése, a gazdasági és pénzügyi unió (EMU) fokozatos kialakítása, a brit EU-tagság jövőjével kapcsolatos elgondolások, az egységes európai digitális piac megteremtése, valamint a tagállami gazdaságpolitikák összehangolását célzó "európai szemeszter" ügyében.

Menekültügyben - elsősorban a közép- és kelet-európai tagországok ellenzése nyomán - elvetették azt az európai bizottsági javaslatot, hogy az egyes uniós országok kötelező kvóta alapján vegyenek át menekülteket Olaszországtól és Görögországtól, illetve fogadjanak be az EU-kívül tartózkodó olyan szíriaiakat, illetve eritreaiakat, akik jogszerű menedékkérőknek minősülnek. Az előbbi kategóriában 40 ezer, az utóbbiban 20 ezer ember önkéntes alapon vállalható áthelyezésére, illetve áttelepítésére vonatkozó keretszámban ugyanakkor megállapodtak.

Jön az egységes digitális piac

"A valódi monetáris unió felé vezető útra kell lépnünk" - fogalmazott Tusk az EMU-val kapcsolatban. Mint megegyezte, ez az üzenet most, a görög adósságválság tükrében minden korábbinál fontosabb. 
A digitális gazdaságról az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy az a növekedés és a munkahelyteremtés motorja, az EU-nak azonban ennek ellenére nem egységes a piaca a digitális szolgáltatások terén, amin változtatni kell.

Az EU-csúcs részevői - abból az alkalomból, hogy Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnöke hamarosan betölti 90. életévét - Európa Díszpolgára kitüntető címet adományoztak a közös Európa alakításában kiemelkedő teljesítményt nyújtott francia szocialista politikusnak. Delors érdemeit a sajtótájékoztatón a jobbközép, néppárt Juncker méltatta.