Egyre több szakszervezet tiltakozik a munka törvénykönyvének parlament előtt lévő módosítási javaslata ellen. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is visszautasította, hogy a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónaposra emelkedjen a munkavállalók munkaidőkerete, mivel szerintük a módosítás a multik érdekeit szolgálja a munkavállalókéval szemben.
A módosítást Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke nyújtotta be múlthéten, a parlament keddi általános vitájában pedig kifejtette: a rugalmas munkaidő-beosztással hatékonyabban tudják a munkaadók a korszerű termelési módokat bevezetni ás alkalmazni azzal, hogy termelési ciklushoz kötik a beosztásokat. A fideszes képviselő szerint a jelenlegi szabályok maximum egy évre állapíthatnak meg munkaidőkeretet. Ezt most 3 évre módosítanák, erről azonban kollektív szerződésben kell rendelkezni. A heti időkeret továbbra is 40 óra, így a dolgozókat nem érheti hátrány a munkában töltött időt tekintve – tette hozzá.
Több mint két hónappal nőhet a túlóra évente
A VDSZ számításai alapján a módosítással akár évi 400 órával is emelkedhet a dolgozók plusz juttatás nélküli túlóra ideje. A szövetség közleményében felháborítónak tartja, hogy a kormánypárti képviselő a szociális partnerek megkérdezése nélkül olyan módosító javaslattal állt elő, amely a szakszervezet szerint egyértelműen a multinacionális cégeknek kedvez az alacsony keresetű munkavállalókkal szemben, különös tekintettel az ipari vállalatokra.
Az ÉSZT szintén tiltakozott a tervezett módosítás ellen, rabszolgatörvénynek nevezve azt. Szerintük a kormány egyéni képviselői beadványok mögé bújva, a munkavállalók kárára védi a multik érdekeit.
Korábban a Vasas Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott a módosítás ellen. Balogh Béla, a szakszervezeti tömörülés országos elnöke elmondta: az egyéves munkaidőkeret alkalmazása ma is lehetőség, amellyel a munkáltatók közül egyre többen élnek, jóllehet ez megterhelő a munkavállalók számára. Hozzátette: már most sem adják ki a pihenőidőt megfelelően, illetve gyakori a 10-21 napot meghaladó, egybefüggő munkavégzés.
Balogh Béla szerint a törvénytelenségek és szabálytalanságok mellett megengedhetetlen, hogy a valamikori kéthavi munkaidőkeret egyoldalúan hároméves munkaidőkeretre nőjön, miközben a semmitmondó korlátozás mellett a munkavállalói érdekek, a család és munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,41 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
