Mik a leggyakoribb problémák, ha a munkaidőkeretről van szó? Tipikus hibának számít, ha a munkáltató elmulasztja tájékoztatni a munkavállalókat a munkaidőkeret kezdő és/vagy befejezési időpontjáról, vagy csak szóban hangzik el az információ.

Nyugati lapok szerint a mostani tüntetések az elmúlt évek egyik legkomolyabb kihívását jelentik Orbán Viktor miniszterelnök számára. Az ellenzék immár egységesen lép fel, a kormányfő pedig legutóbbi döntéseivel – például a túlóratörvénnyel – újabb embereket fordított szembe kormányával. Ugyanakkor tény az is, hogy ezzel együtt a Fidesz még mindig népszerű – főleg vidéken.

Botrányos ülésen szavazta meg a kormánypárti többség a túlmunka-szabályozás módosítását: az ellenzék fütyült, elfoglalta a házelnöki pulpitust, így a padsorokból vezették le az ülést. Az ellenzék szerint szabálytalan volt az ülés. A túlórák száma egyébként eddig is növekvő trendben volt Magyarországon, a ledolgozott munkaidőben viszont a visegrádi országok között nemrég még az utolsók voltunk - így 2-3 éven belül az élre állhatunk. A fejlett országokban jellemző trenddel megyünk szembe.

A kormánypárt szerint a munkaidőkeret elszámolásának kitolása és a túlóraszám növelése azért jó, mert aki többet akar dolgozni, az ezáltal megteheti.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége sem tartja szerencsésnek, hogy a kormány előzetes egyeztetés nélkül emelné három évre a munkaidőkeret elszámolását, és növelné a túlórák számát. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a javaslat elfogadhatatlan, a Vasutasok Szakszervezete pedig azt egyenesen a modernkori rabszolgaság bevezetéseként értékeli.

A módosítás akár 400 óra plusz túlórát is eredményezhet.

Augusztus elsején több, a bérszámfejtést érintő változás lépett hatályba, amelyeket először a napokban kifizetendő bérek esetében kell alkalmazni. Miben más a mostani fizetés, mint a korábbiak?