5p
Nyugati lapok szerint a mostani tüntetések az elmúlt évek egyik legkomolyabb kihívását jelentik Orbán Viktor miniszterelnök számára. Az ellenzék immár egységesen lép fel, a kormányfő pedig legutóbbi döntéseivel – például a túlóratörvénnyel – újabb embereket fordított szembe kormányával. Ugyanakkor tény az is, hogy ezzel együtt a Fidesz még mindig népszerű – főleg vidéken.
A budapesti kormányellenes tüntetés résztvevői gyülekeznek a Hősök terén 2019. január 5-én. MTI/Balogh Zoltán

"Ez áldemokrácia – utcára vonultak a magyarok a kormány autokrata működése ellen" – ezzel a címmel közölt hosszú riportot a szombati ellenzéki demonstrációról a Washington Post.

Feltámadt az ellenállás

Az amerikai liberális lap szerint több ezer tüntető most megmutatta, hogy a korábban már halottnak tűnt ellenállás él. A demonstrációk immár második hónapja tartanak, és az egyik legkomolyabb kihívást jelentik a már negyedik ciklusát töltő miniszterelnök, Orbán Viktor számára.

„Orbán segítette az autokrácia terjedését egy olyan országban, amely három évtizeddel ezelőtt megszabadult a kommunista önkényuralom láncaitól, és inspirációként szolgál más keményvonalas vezetők számára Európában és azon túl”

- állapítja meg a Washington Post.

Hozzáteszik: a kormányfő önkényuralmát alapesetben semmi sem veszélyezteti, mivel a megosztott politikai ellenzéknek nincs vezére, a civil társadalmat törvényekkel korlátozzák, a média nagy része a zsebében van, a kormány állítólag független intézményei pedig valójában a Fidesz lekötelezettjei.

Mellényúlt a kormányfő?

A szombati tüntetések azonban friss bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy Orbán „mellényúlhatott a legutóbbi döntéseivel”, hiszen azok olyan intenzív és tartós ellenreakciót váltottak ki, amilyenre évek óta nem volt példa.

„A választások után apátia lett úrrá rajtunk. De azután valami megváltozott. Ez egy áldemokrácia, amiből elegük van az embereknek”

- idézi a lap Szél Bernadett független parlamenti képviselőt.

Kimerültek a dolgozók

Az ellenállást kiváltó döntések közé tartozik a CEU kilakoltatása, a független bíróságok megkerülését lehetővé tévő igazságügyi rendszer létrehozása, a Nagy Imre szobor eltávolítása a Kossuth térről és mindenekelőtt az úgynevezett rabszolgatörvény, azaz az éves túlóraszám 250-ről 400-ra emelése.

„A munkások már a jelenlegi mennyiségű munkától is fáradtak. Az új törvény csak ront a helyzeten”

- mondta a lapnak Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. A szakszervezetek mellett elsősorban civil társadalmi csoportok, valamint a „tarkabarka” szövetséget alkotó ellenzéki pártok  állnak a demonstrációk mögött.

Decemberben a legnagyobb tüntetés 15 ezer embert vonzott, de a szombati demonstráció is ekkora vagy talán még nagyobb is volt – írja a Washington Post.     

Vidéken a Fidesz az úr

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a Fidesz továbbra is népszerű – főleg vidéken és a kisvárosokban. Azt pedig Balogh is elismeri, hogy sok szakszervezeti tagjuk támogatja a kormányt (a választóknak jelenleg 54 százaléka szavazna a Fideszre), és egyetért az érvelésével, miszerint a túlóraszám növelésével többet kereshetnek.

A szakszervezeti vezető ezt ugyanakkor annak tudja be, hogy vidéken „az emberek nem férnek hozzá a független médiához”, ezért „elhiszik, amit a kormány mond nekik.”

A többség elutasítja a túlóratörvényt

Terjedelmes helyszíni riportot közöl a magyarországi helyzetről a Die Welt is. A német konzervatív lap szerint a magyar ellenzékre alig lehet ráismerni: december óta állandóak a demonstrációk, szombaton ismét ezrek vonultak utcára, a Parlamentben egymást követik a látványos tiltakozó akciók, ráadásul most már nem külön-külön, hanem együttes erővel lépnek fel.

A lap szerint ebben nagy szerepe van az MSZP új elnökének, Tóth Bertalannak, aki egy új, az eddiginél „hangosabb és radikálisabb” stílust vezetett be, és klasszikus baloldali pártként próbálja pozicionálni az MSZP-t.

A Welt szerint szintén új fejlemény, hogy a tüntetéseken a szakszervezetek is részt vesznek. A közvélemény-kutatások alapján pedig az emberek nyolcvan százaléka elutasítja a túlóratörvényt, idézi a lap az MSZP elnökét.

Belgrádra és Budapestre figyelnek

Eközben a Südddeutsche Zeitung külön jegyzetben foglalkozik a magyarországi és a szerbiai tüntetésekkel.

„Aleksandar Vucic szerb elnök és Orbán Viktor miniszterelnök sok mindenben hasonlít egymásra: mindketten arra használják a hatalmukat, hogy kontrollálják a médiát, megszüntessék a hatalmi ágak szétválasztását és uram-bátyám rendszert hozzanak létre a gazdaságban”

- írja a liberális német lap. Ennek ellenére mindkettő vezető pártja az Európai Néppárt védelme alatt áll. Orbánra a „többség biztosítása” miatt van szükség, Vucicnak pedig az a feladata, hogy az EU-ba vezesse Szerbiát.

„Ugyanakkor ha eközben a cél szinte minden eszközt szentesít, akkor az Európai Néppárt nem csak a saját eszméit árulja el, hanem azokat az embereket is, akik Belgrádban és Budapesten az utcára vonulnak”

- hívja fel a figyelmet a Süddeutsche Zeitung.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Fenntarthatóság mint befektetési tényező: kockázat, érték és megtérülés
Wieder Gergő | 2026. november 17. 18:49
A fenntarthatóság nem különálló ESG-feladat, hanem a befektetési és finanszírozási döntések egyik tényezője. A klímaváltozás, a természeti erőforrások sérülékenysége és a gazdasági átállás a vállalatok költségeire, növekedési lehetőségeire és értékére is hat. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy egy befektetés fenntarthatónak nevezhető-e, hanem az, hogy mennyire ismerjük a hosszú távú megtérülését meghatározó kockázatokat.
Makro / Külgazdaság Röviddel az előző vezető menesztése után már meg is van a Paksi Atomerőmű új első embere
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 17:23
Az új vezető több mint 22 éve dolgozik az atomerőműben.
Makro / Külgazdaság Kemény lépés: menesztette a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját Kapitány István
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 16:02
Azonnali hatállyal megszűnt Horváth Péter János megbízatása. 
Makro / Külgazdaság Tovább vásárolhat orosz kőolajat és földgázt a Mol és az MVM
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:46
Az amerikai hivatal meghosszabbította az orosz energiahordozók vásárlását sújtó szanciók alóli mentességet Magyarország és Szlovákia számára is. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihályék meghozták a döntést, amire mindenki várt
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:00
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi döntése értelmében nem változik a jegybanki alapkamat, és a kamatfolyosó két széle sem módosul.
Makro / Külgazdaság Kedden is zsebrevágott 20 milliárdot a magyar állam
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:32
Alig változott a kamat.
Makro / Külgazdaság Milliárdok az erdőben: ezt lehet tudni a Seszták-ügyben talált pénzről eddig
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:19
Mit és hogyan vizsgálnak a nyomozók a talált pénzzel kapcsolatban? Mi lesz a milliárdok sorsa? Válaszolt a szakértő.
Makro / Külgazdaság Itt van Von der Leyenék ítélete a Tisza-kormány gazdaságpolitikájáról – jövőre gyorsulhat az infláció
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:04
Részletes jelentést tett közzé az Európai Bizottság a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.
Makro / Külgazdaság Megáll önben az ütő, ha megtudja, mi jön a héten a benzinkutakon – a kedd még csak az előétel
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 12:36
További jelentős árváltozásokra lehet számítani.
Makro / Külgazdaság Padlón az amerikai stratégiai készletek – 44 éve nem volt ilyen kevés olaja az Egyesült Államoknak
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 09:39
Nagyon fogy a stratégiai olajtartalék.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG