|
| A budapesti kormányellenes tüntetés résztvevői gyülekeznek a Hősök terén 2019. január 5-én. MTI/Balogh Zoltán |
"Ez áldemokrácia – utcára vonultak a magyarok a kormány autokrata működése ellen" – ezzel a címmel közölt hosszú riportot a szombati ellenzéki demonstrációról a Washington Post.
Feltámadt az ellenállás
Az amerikai liberális lap szerint több ezer tüntető most megmutatta, hogy a korábban már halottnak tűnt ellenállás él. A demonstrációk immár második hónapja tartanak, és az egyik legkomolyabb kihívást jelentik a már negyedik ciklusát töltő miniszterelnök, Orbán Viktor számára.
„Orbán segítette az autokrácia terjedését egy olyan országban, amely három évtizeddel ezelőtt megszabadult a kommunista önkényuralom láncaitól, és inspirációként szolgál más keményvonalas vezetők számára Európában és azon túl”
- állapítja meg a Washington Post.
Hozzáteszik: a kormányfő önkényuralmát alapesetben semmi sem veszélyezteti, mivel a megosztott politikai ellenzéknek nincs vezére, a civil társadalmat törvényekkel korlátozzák, a média nagy része a zsebében van, a kormány állítólag független intézményei pedig valójában a Fidesz lekötelezettjei.
Mellényúlt a kormányfő?
A szombati tüntetések azonban friss bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy Orbán „mellényúlhatott a legutóbbi döntéseivel”, hiszen azok olyan intenzív és tartós ellenreakciót váltottak ki, amilyenre évek óta nem volt példa.
„A választások után apátia lett úrrá rajtunk. De azután valami megváltozott. Ez egy áldemokrácia, amiből elegük van az embereknek”
- idézi a lap Szél Bernadett független parlamenti képviselőt.
Kimerültek a dolgozók
Az ellenállást kiváltó döntések közé tartozik a CEU kilakoltatása, a független bíróságok megkerülését lehetővé tévő igazságügyi rendszer létrehozása, a Nagy Imre szobor eltávolítása a Kossuth térről és mindenekelőtt az úgynevezett rabszolgatörvény, azaz az éves túlóraszám 250-ről 400-ra emelése.
„A munkások már a jelenlegi mennyiségű munkától is fáradtak. Az új törvény csak ront a helyzeten”
- mondta a lapnak Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. A szakszervezetek mellett elsősorban civil társadalmi csoportok, valamint a „tarkabarka” szövetséget alkotó ellenzéki pártok állnak a demonstrációk mögött.
Decemberben a legnagyobb tüntetés 15 ezer embert vonzott, de a szombati demonstráció is ekkora vagy talán még nagyobb is volt – írja a Washington Post.
Vidéken a Fidesz az úr
Megjegyzik ugyanakkor, hogy a Fidesz továbbra is népszerű – főleg vidéken és a kisvárosokban. Azt pedig Balogh is elismeri, hogy sok szakszervezeti tagjuk támogatja a kormányt (a választóknak jelenleg 54 százaléka szavazna a Fideszre), és egyetért az érvelésével, miszerint a túlóraszám növelésével többet kereshetnek.
A szakszervezeti vezető ezt ugyanakkor annak tudja be, hogy vidéken „az emberek nem férnek hozzá a független médiához”, ezért „elhiszik, amit a kormány mond nekik.”
A többség elutasítja a túlóratörvényt
Terjedelmes helyszíni riportot közöl a magyarországi helyzetről a Die Welt is. A német konzervatív lap szerint a magyar ellenzékre alig lehet ráismerni: december óta állandóak a demonstrációk, szombaton ismét ezrek vonultak utcára, a Parlamentben egymást követik a látványos tiltakozó akciók, ráadásul most már nem külön-külön, hanem együttes erővel lépnek fel.
A lap szerint ebben nagy szerepe van az MSZP új elnökének, Tóth Bertalannak, aki egy új, az eddiginél „hangosabb és radikálisabb” stílust vezetett be, és klasszikus baloldali pártként próbálja pozicionálni az MSZP-t.
A Welt szerint szintén új fejlemény, hogy a tüntetéseken a szakszervezetek is részt vesznek. A közvélemény-kutatások alapján pedig az emberek nyolcvan százaléka elutasítja a túlóratörvényt, idézi a lap az MSZP elnökét.
Belgrádra és Budapestre figyelnek
Eközben a Südddeutsche Zeitung külön jegyzetben foglalkozik a magyarországi és a szerbiai tüntetésekkel.
„Aleksandar Vucic szerb elnök és Orbán Viktor miniszterelnök sok mindenben hasonlít egymásra: mindketten arra használják a hatalmukat, hogy kontrollálják a médiát, megszüntessék a hatalmi ágak szétválasztását és uram-bátyám rendszert hozzanak létre a gazdaságban”
- írja a liberális német lap. Ennek ellenére mindkettő vezető pártja az Európai Néppárt védelme alatt áll. Orbánra a „többség biztosítása” miatt van szükség, Vucicnak pedig az a feladata, hogy az EU-ba vezesse Szerbiát.
„Ugyanakkor ha eközben a cél szinte minden eszközt szentesít, akkor az Európai Néppárt nem csak a saját eszméit árulja el, hanem azokat az embereket is, akik Belgrádban és Budapesten az utcára vonulnak”
- hívja fel a figyelmet a Süddeutsche Zeitung.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
