|
| Mercedes CLA Shooting összeszerelése a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában. MTI Fotó: Ujvári Sándor |
„Engem is meglepett a hír” – így kommentálta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a privátbankár.hu kérdésére azt a kormánypárti törvénymódosító javaslatot, amely egyről három évre emelné a munkaidőkeret elszámolását.
Mindkét oldalt meg kellene hallgatni
Perlusz László nem tartja szerencsésnek, hogy a kormány előzetesen nem egyeztetett sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldallal. Szerinte ilyen jelentős módosításnál szükség lenne arra, hogy mindkét oldal elmondhassa a véleményét, és hatásvizsgálat készüljön:
„Értjük, hogy munkaerőhiány van, de akkor is egyeztetni kellett volna.”
A VOSZ főtitkára szerint a javaslat első látásra sérti a munkavállalói érdekeket. Megismételte ugyanakkor, hogy hatástanulmányt igényelne a pontos következmények felmérése.
Háromévente számolnák el a túlmunkát
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) szintén nemtetszését fejezte ki a javaslat miatt, amely szerintük több szempontból is hátrányosan érintené a dolgozókat.
Egyrészt a munkaidőkeret három évre emelése azt jelenti, hogy a munkáltatóknak három éves időszakon belül (azaz háromévente) kell elszámolniuk a dolgozóknak járó túlmunkák díjával és a szabadnapokkal.
Évi 400 túlóra
Másrészt a javaslat a túlórák számát is emelné. Jelenleg egy dolgozó legfeljebb 250 óra túlmunkára kötelezhető évente, a jövőben viszont 400 óra lenne a felső határ.
Mindez egyben azt is jelenti - véli a MaSzSz - , hogy a heti két pihenőnap bármely napra eshetne és egyenlőtlen lenne a munkaidő-beosztás: a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknak például be kellene érniük havi egy munkaszüneti nappal.
"Modernkori rabszolgaság"
A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) egyenesen azt állítja, hogy a kormány a "modernkori rabszolgaság" bevezetésére készül. Ők is úgy vélik, hogy a javaslat rendkívül megnehezítheti a szabadnapok korrekt és törvényes kiadását, szembe megy az uniós joggal és a jelenlegi kollektív szerződésekkel, valamint nem alkalmas a munkaerőhiány problémájának orvoslására.
A VSZ azt követeli, hogy a Fidesz vonja vissza az indítványt, és egyeztessen a szakszervezetekkel. Kordás László, a MaSzSz elnöke pedig kezdeményezi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának soron kívüli összehívását. A kormány tavaly tavasszal már benyújtott egy hasonló törvényjavaslatot, akkor azonban a szakszervezetek nyomására végül elállt attól - állítja a MaSzSz.
Nincs elég munkaerő
A mostani egyéni törvénymódosító javaslatot két fideszes képviselő, Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos nyújtotta be. A módosítás szükségességét "a munkaerőpiac kínálati oldalán megfigyelhető elszívóhatással", valamint a "pozitív gazdasági folyamatokkal" és "a munkaerőpiaci igényekkel" indokolják.
Hozzáteszik: a javaslat a hosszabb munkaidőkeret kialakítását kizárólag a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek megállapodására bízza, és kollektív szerződéshez köti. (A dokumentum teljes szövege itt érhető el.)
UPDATE:
A Fidesz-frakció közleményében azzal indokolta a javaslatot, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, az megtehesse.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
