Hiába határoznak meg átfogó klímacélokat a vállalatok a befektetők nyomására, közel felük (47 százalék) nem hozza nyilvánosságra, miként akar ezeknek megfelelni – derül ki az EY globális klímakockázati barométeréből.
A tanácsadó cég által vizsgált cégek közel háromnegyede (74 százalék) nem számszerűsíti kimutatásaiban, hogy az éghajlatváltozásnak milyen hatása van a működésükre. Ezt a tényezőt nem kezelik súlyának megfelelően a pénzügyi eredmények kiértékelésekor sem.
Annak ellenére, hogy a klímahelyzet kockázatait bemutató vállalati riportok részletessége és minősége tavalyhoz képest (6 százalékkal) némileg javult, a gyakorlati lépések üteme továbbra is lassú. A jelentéstétel mellett valódi és átfogót intézkedésekre volna szükség, hogy a társaságok el is érjék a kitűzött klímacélokat.
„A környezettudatos befektetők egyre inkább figyelembe veszik beruházásaiknál a klíma-kockázatokat, ami komoly nyomást helyez a társaságokra. Azoknál a vállalatoknál, ahol átlátják, hogy miként függ össze az éghajlatváltozás hatása az üzleti stratégiájukkal, könnyebben képesek teljesíteni az új közzétételi elvárásokat, míg azok a szereplők, amelyek továbbra is csak formailag próbálnak megfelelni, komoly nehézségekkel néznek majd szembe a követelmények szigorodásával” – emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője. „Egy átgondolt fenntarthatósági jelentés komoly lehetőséget kínál az átfogó kereskedelmi stratégia és a tartós versenyelőny megalapozására” – tette hozzá a szakértő.
A fenntarthatósági beszámolók továbbra sem elég részletesek, és az ezekre vonatkozó szabályozás sem mutatkozik elég hatékonynak. A klímahelyzet pénzügyi kockázatairól szóló vállalati jelentések minőségét tekintve az Egyesült Királyság (66 százalék), Németország (62 százalék), Franciaország (59 százalék), Spanyolország (59 százalék) és az Egyesült Államok (52 százalék) voltak a legjobban teljesítő államok.
India (36 százalék), Kína (30 százalék) és több távol-keleti ország vállalatainak riportjai ehhez képest jelentősen elmaradnak. Az adatok alapján a szigorú közzétételi szabályozással és elkötelezett befektetői vagy döntéshozói közösséggel rendelkező országok továbbra is előrébb járnak. Azok a piacok, ahol nincsenek kötelező érvényű klímapolitikai követelmények, lefelé húzzák az átlagot.
Közös megegyezéssel szűntetik meg az adásvételt. 
