A kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja értelmében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az ETS-ágazatokban 2030-ig 62 százalékkal kell csökkenteni a 2005-ös szinthez képest. Emellett 2026-tól 2034-ig fokozatosan fel kell számolni a vállalatok számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeket, és külön rendszert kell létrehozni a közúti közlekedésben és az épületekben használt üzemanyagokra vonatkozóan - írja az MTI.
Az uniós parlament továbbá megszavazta, hogy a tengeri ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás első alkalommal bekerüljön az ETS-be és jóváhagyta a légi közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatát: ennek értelmében
2026-ra fokozatosan megszüntetik a légi közlekedési ágazat számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeket.
A képviselők ugyancsak elfogadták a kibocsátásáthelyezés megelőzésére létrehozott, az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, más néven karbonvám (CBAM) szabályait, amelynek az a célja, hogy az unión kívüli országokat az éghajlatváltozás elleni küzdelem fokozására ösztönözze. A mechanizmus továbbá lehetővé tenné, hogy az EU méltányos árat szabjon az unióba importált, karbonintenzív áruk előállítása során kibocsátott szén-dioxidra.
A CBAM hatálya alá tartozó termékek a vas, acél, cement, alumínium, műtrágya, villamos energia, hidrogén. Ezen áruk importőreinek meg kellene fizetniük a termelés helye szerinti országban fizetett szén-dioxid-ár és az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében a szén-dioxid-kibocsátási egységek ára közötti árkülönbséget. A CBAM-ot 2026-tól 2034-ig fokozatosan vezetik be.
Az EP azt is megszavazta, a Szociális Éghajlatvédelmi Alap 2026-ra történő létrehozását. A klímaváltozás szociális hatásait enyhítő alap támogatni fogja a kiszolgáltatott háztartásokat, és a mikrovállalkozásokat. Az alap 2026 és 2032 között 86,7 milliárd eurót fog mozgósítani. Az EP által elfogadott szabályokat a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
