A téli gazdasági előrejelzésben a korábban prognosztizált 2,1 százalék helyett 2,3 százalékos, 2019-re pedig 1,9 százalék helyett 2 százalékos növekedést jelez előre az euróövezetben és az unió egészében is. A jelentés szerint az euróövezet és az Európai Unió egészének tavalyi gazdasági növekedési üteme felülmúlta a várakozásokat, becslések szerint 2017-ben az euróövezeti és az uniós gazdaság növekedése egyaránt 2,4 százalékos volt. Ez az elmúlt évtized leggyorsabb üteme.
| Baj van: egy percet sem veszíthetnek a britek? További részletek >>> |
Pierre Moscovici felelős biztos kijelentette: a növekedési ütem sose volt még ilyen erőteljes a pénzügyi válság óta. A munkanélküliség és a költségvetési hiány tovább csökken, ráadásul a beruházások is számottevő mértékben emelkednek. A növekedés kiegyensúlyozottabb, mint tíz éve - az intelligens strukturális reformok és a felelős fiskális politika megtartásával pedig tartósabbá is tehető ez a trend.
Az infláció továbbra is mérsékelt lehet, ami tükrözi az energiaárak jelentős befolyását. Az előrejelzés szerint az euróövezeti infláció tavaly elérte az 1,5 százalékot és 2018-ban is 1,5 százalékon marad, majd 2019-ben várhatóan 1,6 százalékra emelkedik.
A kockázatok kiegyensúlyozottak, a növekedés rövidtávon várakozáson felüli lehet, a globális értékpapír-árfolyamok azonban sebezhetővé válhatnak a következő években, főként a kockázatok és az alapvető gazdasági tényezők újraértékeléséből adódóan. A Brexit továbbra is kockázati elem, amelyek a geopolitikai feszültségekkel és a fokozottabb mértékben befelé forduló és protekcionista szakpolitikák felé való elmozdulás esélyéhez kapcsolódnak.
|
Elszálltak a bérek, munkaerőhiány van – kitalálod, hol? Közhely, hogy régiónk munkaerejét elszívták a magas bérű európai országok. Na de azt ki gondolta volna, hogy Amerikában is felüti fejét a munkaerőhiány, így a bérek is vágtatni kezdenek, már persze ottani mércével? Mindez kevesebb, mint 10 évvel a válság után. Mi lesz vajon az eurózónában? Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
