Ezt közölte első gyorsbecslése alapján a horvát statisztikai hivatal (DZS) pénteken az MTI szerint.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,5 százalékos volt az éves növekedés, az előző negyedévhez képest pedig 0,4 százalékkal csökkent a horvát GDP.
A növekedés lassabb volt az előző negyedévinél, amikor 8,7 százalékos volt az éves gazdasági ütem. Az idei harmadik negyedév sorrendben a hatodik negyedév volt, amelyben a koronavírus-járvány kitörése óta erősödött a GDP Horvátországban éves összevetésben.
A jelentés szerint az idei harmadik negyedéves gazdasági növekedéshez a GDP összes összetevője hozzájárult. A háztartások fogyasztása 5,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, lassabban, mint az előző negyedévben. Nőtt az állam fogyasztása is, éves szinten 1,3 százalékkal.
Az export 23,3 százalékkal, az import 30,5 százalékkal bővült éves összehasonlításban.
A beruházások 8 százalékkal nőttek éves szinten, gyorsabban, mint az előző negyedévben, amikor a növekedés 3,9 százalékos volt.
A horvát kormány november közepén fogadta el a 2023-as költségvetést, amelyet a parlamentnek még jóvá kell hagynia.
A kabinet jövőre 2,3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 0,7 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A jegybank az idén 10,4 százalékos inflációval számol, amely 2023-ban 5,7 százalékra mérséklődik.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
