Varga Mihály még 2019 novemberében fogalmazott meg egy 6 pontból álló ajánlást annak érdekében, hogy az évről évre növekvő készpénzforgalom visszaszoruljon. Alig néhány nappal később a Magyar Bankszövetség is csatlakozott a pénzügyminiszterhez. Aki tavaly márciusban – tíz nappal azt követően, hogy a koronavírus-járvány miatt életbe lépett a globális veszélyhelyzet – a Facebook-oldalára feltöltött videójában arról beszélt, hogy „a koronavírus elleni küzdelem egyik fontos lépése lehet, ha készpénz helyett bankkártyával, mobiltelefonnal, vagy éppen okosórával fizetünk”. 2020 novemberében pedig a Varga által vezetett gazdaságvédelmi operatív törzs a készpénzhasználatot mérséklő intézkedéseket hozott, illetve megerősítette, hogy ez évtől ott, ahol elektronikus pénztárgép működik, lehetővé válik az elektronikus fizetés is. Ez a pénzügyminiszter szerint további 50-60 ezer új elfogadóhelyet jelent és több tízmilliárd forinttal csökkenti a készpénzhasználatot.
Varga és a bankárok törekvéseit alátámassza, hogy a készpénzhasználat évek óta rekordokat döntöget. Míg 2007 végén még 2 ezer milliárd értékű fizetőeszközt tartottunk magunknál, addig 2020 végén már közel 7300 milliárd forintnak megfelelő cash volt forgalomban.
A jelek szerint azonban Varga szavai nemcsak a gazdaság egy sor szereplőjénél, hanem a közvetlen „kollégáinál”, illetve párttársainál is süket fülekre találtak – következtetett laptársunk, az Mfor.hu a vasárnap éjfélig közzétett képviselői vagyonnyilatkozatokból. Nem is gondolnánk, milyen kormánypárti potentátok és milyen összegekkel szerepelnek a 2020 végi párnacihákat ismertető listán.
Az mfor.hu cikkéből azonban megtudhatjuk.
Kína minden más országnál több adatot és kutatási eredményt osztott meg a nemzetközi közösséggel a Covid-19 vírus visszakövethetőségéről. 
