Az előzetes adatok szerint 824 milliárd forint, a GDP 3,9 százaléka volt a kormányzati szektor 2025. I. negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 234 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal lett kedvezőbb. A központi kormányzat hiánya 1088 milliárd forint lett, míg a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 180 és 84 milliárd forintos többlettel rendelkeztek.
Az év első három hónapjában a kormányzati szektor bevétele 8639 milliárd, kiadása 9463 milliárd forint volt.
2025 I. negyedévében 2024 azonos időszakához képest a bevételek 692 milliárd forinttal, 8,7 százalékkal növekedtek. A termelési adók 310 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az áfabevétel emelkedése 209,5 milliárd forint, 12,5 százalékos volt. A jövedelemadó-bevételek 191 milliárd forinttal, 13,8 százalékkal bővültek. A társadalombiztosítási hozzájárulások 186 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal nőttek. Az egyéb bevételek 4 milliárd forinttal, 0,3 százalékkal emelkedtek.
A kiadások 458 milliárd forinttal, 5,1 százalékkal nőttek. A kifizetett munkavállalói jövedelem 208 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal növekedett. A folyó termelőfelhasználás 182 milliárd forinttal, 14,5 százalékkal nőtt. A pénzbeni társadalmi juttatások 125 milliárd forinttal, 4,9 százalékkal lettek magasabbak. A kamatkiadások 66 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal csökkentek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 82 milliárd forinttal, 19,3 százalékkal esett vissza. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 91 milliárd forinttal, 5 százalékkal nőttek.
Az új személyi hitelek fele korábbi kölcsön kiváltására mehet. Mit nyerhetnek ezzel az adósok? 
