Túlárazott uniós projektek
Tóth István János elmondta, hogy a 2009 és 2015 között meghirdetett mintegy 135 ezer közbeszerzés adatait elemezve kijelenthető: az időszak alatt nőttek a korrupciós kockázatok, csökkent a versenyerősség, és növekedett a túlárazás mértéke és gyakorisága.
Magyarországon az összes közbeszerzési forrás 40-60 százaléka az uniótól származik. Az európai uniós közbeszerzéseknél magasabb a korrupciós kockázat, mint a magyar forrásból megvalósulóknál. Ahol túláraznak, ott ennek a mértéke a 140 százalékot is elérheti.
A 2010-ben bevezetett új közbeszerzési törvény jelentősen csökkentette az átláthatóságot, az uniós közbeszerzések kevésbé transzparensek, mint a magyar forrásból finanszírozottak.
| Arról, hogy hogyan áll jelenleg a világ többi része korrupció terén, itt írtunk bővebben! >>> |
A legnagyobb korrupciós kockázatot jelentő egypályázós vagy verseny nélküli közbeszerzések aránya magas, 25-30 százalék között mozog. Lengyelországban egyébként ez az arány eléri a 40-45 százalékot is.
A versenyerősség jobban csökkent az uniós pályázatoknál, mint a magyar finanszírozású közbeszerzéseknél.
Míg 2009-ben és 2010-ben nem jellemezte a közbeszerzéseket az árak túlméretezése, addig 2015-ben ennek mértéke jelentős volt.
Ahol a legnagyobb a korrupció
A legfertőzöttebb az informatika és az ingatlan, illetve az üzleti szolgáltatások területe, az építőipari árakat azonban általában nem kalkulálják a valóságosnál lényegesen magasabbra. Az építőipari korrupció nem az árakban, hanem a pályázatok elnyerésében és a kartellben jelenik meg inkább.
Ha nyilvános lenne a felhívás...
Minimális a korrupciós kockázat, ha van nyilvános ajánlattételi felhívás, ebben az esetben a túlárazás sem jelenik meg. A túlárazás elenyésző ott, ahol a közbeszerzés transzparens volt, és ugyanez figyelhető meg erősebb verseny esetén.
Magyarország helyzetén sokat javítana, ha a közbeszerzések adatait rendszerezett formában statisztikai elemzésre alkalmas módon tennék közzé egy kormányzati honlapon. Ennek hiánya nehezíti a kutatásokat.
| Egyre rosszabb a helyzetMagyarország 2015-ben 51 pontot ért el a Transparency Internetional felmérésben, ami három ponttal múlja alul az ország egy évvel korábbi eredményét. A pontszámhoz hasonlóan Magyarország a korrupciós világranglista helyezésén is három helyet rontott, jelenleg a vizsgált 168 ország közül az 50. helyen található. Magyarország 2014-ben 175 ország közül a 47. helyet szerezte meg. Részleteket itt olvashat >>>> |
A Magyar Telekom stagnál, a többi blue chip beragadt a rajtnál. 
