Tönkrevágja a korrupció az uniós pályázatokat

Túlárazott uniós projektek

Tóth István János elmondta, hogy a 2009 és 2015 között meghirdetett mintegy 135 ezer közbeszerzés adatait elemezve kijelenthető: az időszak alatt nőttek a korrupciós kockázatok, csökkent a versenyerősség, és növekedett a túlárazás mértéke és gyakorisága.

Magyarországon az összes közbeszerzési forrás 40-60 százaléka az uniótól származik. Az európai uniós közbeszerzéseknél magasabb a korrupciós kockázat, mint a magyar forrásból megvalósulóknál. Ahol túláraznak, ott ennek a mértéke a 140 százalékot is elérheti.

A 2010-ben bevezetett új közbeszerzési törvény jelentősen csökkentette az átláthatóságot, az uniós közbeszerzések kevésbé transzparensek, mint a magyar forrásból finanszírozottak.

A legnagyobb korrupciós kockázatot jelentő egypályázós vagy verseny nélküli közbeszerzések aránya magas, 25-30 százalék között mozog. Lengyelországban egyébként ez az arány eléri a 40-45 százalékot is.

A versenyerősség jobban csökkent az uniós pályázatoknál, mint a magyar finanszírozású közbeszerzéseknél.

Míg 2009-ben és 2010-ben nem jellemezte a közbeszerzéseket az árak túlméretezése, addig 2015-ben ennek mértéke jelentős volt.

Ahol a legnagyobb a korrupció

A legfertőzöttebb az informatika és az ingatlan, illetve az üzleti szolgáltatások területe, az építőipari árakat azonban általában nem kalkulálják a valóságosnál lényegesen magasabbra. Az építőipari korrupció nem az árakban, hanem a pályázatok elnyerésében és a kartellben jelenik meg inkább.

Ha nyilvános lenne a felhívás...

Minimális a korrupciós kockázat, ha van nyilvános ajánlattételi felhívás, ebben az esetben a túlárazás sem jelenik meg. A túlárazás elenyésző ott, ahol a közbeszerzés transzparens volt, és ugyanez figyelhető meg erősebb verseny esetén.

Magyarország helyzetén sokat javítana, ha a közbeszerzések adatait rendszerezett formában statisztikai elemzésre alkalmas módon tennék közzé egy kormányzati honlapon. Ennek hiánya nehezíti a kutatásokat.