1p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit, miközben az infláció 6 százalékos volt.

219 500 forint az átlagos bruttó fizetés

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 500 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 229 800, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 211 700 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 100 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,5%-kal  (közfoglalkoztatottak nélkül 6,2%-kal) haladták meg a 2011. január-októberit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,3%-kal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 3,4%-os volt a bruttó keresetek emelkedése.

A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete 8,3%-kal, 201 000 forintra nőtt. A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (454 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (405 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (387 000 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (138 900 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (160 000 forint) ágakban dolgozók kerestek.

10 100 forint az átlagos bérkompenzáció

2012. január–októberben a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 56%-a (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 62,4%-a) átlagosan 10 100 forint  –  az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. Ennek hatása a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,8 százalékponttal javítja. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembe vételével számított növekedés így a közszféra területén 5,2% volt.

2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,9%-a kapott ezen a címen 10 200 forintot.

Az egészségügy húzza fel az adatot

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január–októberben átlagosan 5,4%-kal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,2%-kal – haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 4,2%-kal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.

141 800 az átlagos nettó - tovább esnek a reálbérek

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 141 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 100, a szellemi foglalkozásúaké 187 000) forint volt, 1,8%-kal magasabb az előző évinél. Az éves infláció eközben októberben 6 százalékos volt, ami újfent reálbér-csökkenést jelent.

A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,5%-kal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,2, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 1,7, a nonprofit szervezeteknél 4,5%-kal nőttek egy év alatt.

A 231 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,4%-kal volt magasabb a 2011. január–októberinél. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1% volt.

90 ezer közfoglalkoztatott országa

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 35,3 ezer fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában 751 ezren dolgoztak (15,9 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 90 ezren közfoglalkoztatás keretében.

A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első tíz hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 71,6 ezer fő) az előző év azonos időszakinak. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 674 ezer fő állt alkalmazásban, 18,8 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ötpontos vállalást tett a gazdasági államtitkár, aki a Fidesz egyik ígéretét is átírta
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 22. 13:44
„Modellváltásra van szükség a magyar gazdaságban” – jelentette ki Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára a GKI 2030 konferencián. Ennek központjában a kis- és középvállalkozások, a kutatásfejlesztési ráfordítások növelése és a tudásalapú gazdaság megteremtése állnak. Porcher Áron a Fidesz egyik korábbi kampányígéretét is átfazonírozta, valamint öt pontban tett konkrét vállalásokat a hazai makrogazdasági mutatókra.
Makro / Külgazdaság Elképesztően torz statisztika jelent meg a magyarok anyagi helyzetéről
Herman Bernadett | 2026. szeptember 22. 13:24
A hivatalos nemzetközi statisztikák szerint elvileg minden hetedik forintjukat félre tudják tenni a magyar családok, ezzel Svédország mögött a második helyen állunk az OECD rangsorában. Ez a meghökkentő szám azonban a valóságban egy óriási torzítás eredménye. Miközben egy szűk elit valóban képes a jövedelme jelentős részét felhalmozni, a magyar társadalom közel harmadának abszolút semmilyen megtakarítása sincs, és a mindennapi túlélésért küzd.
Makro / Külgazdaság Az uniós pénzek ütöttek hatalmas lyukat Kármán Andrásék hajójába?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 13:13
Az előfinaszírozás nélkül csak 124 milliárd lenne a hiány és nem 2300, mondja a Pénzügyminisztérium.
Makro / Külgazdaság Beletömködtek plusz 6,5 milliárdot a magyar állam zsebébe
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 12:16
Ráadásul a korábbinál alacsonyabb kamattal.
Makro / Külgazdaság Itt az újabb fordulat a benzinkutakon?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 11:36
Egyelőre megállni látszik a drágulás, de vajon merre indulnak tovább az árak?
Makro / Külgazdaság Itt van Magyar Péterék végleges döntése az új legfőbb ügyészről
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 10:12
Nem támogatja a frakció Baka András jelöltjét.
Makro / Külgazdaság Döntött az Alkotmánybíróság: Karácsony Gergely ünnepelhet, Magyar Péterék vakarhatják a fejüket
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 08:21
Alkotmányellenes a szolidaritási hozzájárulás? Sokmilliárd eshet ki a központi költségvetésből és kerülhet vissza az önkormányzatokhoz.
Makro / Külgazdaság Kiderült, miért ragaszkodunk a készpénzhez
Herman Bernadett | 2026. szeptember 21. 19:08
A hazai készpénzállomány megállíthatatlanul növekszik: már átlépte a 9400 milliárd forintos határt. A mindennapi vásárlások során egyre kevesebbszer veszik elő a magyarok a papírpénzt, de szeretik felhalmozni. A Magyar Nemzeti Bank azt is elárulta, mely napokon rohanják meg a magyarok az automatákat, és milyen drasztikus átalakulás előtt áll a hazai ATM-hálózat. 
Makro / Külgazdaság A nap képe: előre ivott a kamatdöntésre Varga Mihály?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 17:11
Ha már arra járt, ivott egy Guinnesst. 
Makro / Külgazdaság Mire költsük az uniós pénzeket, ha egyszer végre megkapjuk?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 16:25
Noha a kormány tagjai többször kijelentették, hogy hazahozták az uniós forrásokat, egyelőre sem az újjáépítési források (RRF), sem a kohéziós alapok pénzeit nem kezdték el még utalni. Meddig kell várni és mi lesz ezeknek a forrásoknak a sorsa? Többek között erről beszélt az ATV Start műsorában kollégánk, Király Béla.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG