"Kis és nagy országok követték felhívásunkat, és még sokan csatlakozhatnak" - mondta Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót magában foglaló G-20 csoport csúcsértekezletén, a mexikói Los Cabosban. Hozzáfűzte, hogy az új felajánlásokkal csaknem megkétszereződött az alap hitelező képessége.
A kínai hozzájárulás része a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-csoport felajánlásának. Ezek az országok korábban jelezték, hogy készek részt venni az IMF-alapjainak megnövelésében, különös tekintettel az eurózóna válságára, azzal a feltétellel, hogy a pénzt csak akkor használják fel, ha a meglévő alapok kimerültek. Brazília, Oroszország és India 10-10 milliárd, Dél-Afrika pedig 2 milliárd dollárt ígért.
A vendéglátó Mexikó is 10 milliárd dollárt ajánlott fel.
A BRICS-csoportnak politikai feltételei is vannak, nagyobb beleszólást követelnek a feltörekvő országoknak az IMF és a Világbank ügyeibe, minthogy ezeknek az államoknak a gazdasági súlya most összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint amikor ezeket a szervezeteket létrehozták.
"Új felajánlásainkat azt feltételezve tettük meg, hogy a 2010-ben elhatározott reformok teljes mértékben és határidőre megvalósulnak, beleértve a szavazati jogok és az IMF-kvóták átfogó reformját" - írja a BRICS vezetőinek közös közleménye.
A G-20 csúcsértekezlete kedden közös közlemény kiadásával fejeződik be, amelyben a húszak a kiszivárgott tervezet szerint elkötelezik magukat az eurózóna válságának elhárítása és a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés világméretű ösztönzése mellett.
Tovább hízik az IMF bukszája
Kína hétfői 43 milliárd dolláros felajánlásával 456 milliárd dollárra nőtt a Nemzetközi Valuta Alap válságmegelőző és elhárító hitelkerete.
Megbízható forrásból jött az értesülés, cáfolat helyett csak szűkszavú választ jött a magyar kormánytól. 
