Ilyen, amikor az árak csökkenése rossz hír

Nagy lehetőségek az építőiparban, de ki is kellene használni ezeket.

2032-ben és 2037-ben fizetjük vissza.

Az Európai Bizottság legfrissebb, 2026-os konvergenciajelentése szerint édeskevés volt az a néhány jogszabályváltozás, amelyet az év elején elfogadtak a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) kapcsolatban. Az új kormánynak és azon belül a Pénzügyminisztériumnak sürgős törvényalkotási feladatai lesznek ezen a területen is.

A határtól messze találtak el egy célpontot.

Az EU-s pénzügyminiszterek üléséről jöhet jó hír.

A forint erősödése az exportáló cégek közül azoknak fájhat, akik nem importból szerzik be a nyersanyagokat, félkész termékeket, nem merülnek fel devizában költségeik – vagy nem fedezik pénzügyi eszközökkel a devizakockázatukat. A turizmusban gondot okozhat, ha csökken a külföldi érdeklődés vagy a magyarok közül többen választanak külföldi úticélokat. Munkatársunk a Trend FM műsorában arról is beszélt: a forinterősödés az élelmiszerárak csökkenését is okozza, ami viszont mindenkinek jó hír.

Pozitív meglepetést okozott az elemzők körében az ipar májusi teljesítménye. A kiigazított adatok alapján több mint 3 és fél éve nem láthattunk ilyen robusztus növekedést, mégis, az áprilishoz viszonyított 2,3 százalékos bővülés talán még kiemelkedőbbnek számít. Persze kockázatok is akadnak szép számmal: a külső kereslet alakulása, az erős forint, vagy éppen, hogy még mindig csak „egy-két fecske csinál nyarat” a magyar húzóágazatban.

Nem tartott sokáig az eddigi állapot a töltőállomásokon.

Döntöttek, de bármikor fel is függeszthetik a lépést a piaci mozgásoktól függően.

Áprilishoz képest 0,7 százalékkal, tavaly májushoz képest 4,8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene. A legnagyobb arányban az üzemanyag-forgalom volumene növekedett.