Donald Trump szerint a Palesztin Hatóság biztosan, Izrael pedig valószínűleg nem akar béketárgyalásokat. Az amerikai elnök erről a Jiszrael Hajom (Izrael Ma) című, izraeli konzervatív lapnak adott - és az amerikai sajtóban bőven idézett - interjújában beszélt.
Trump szerint komplikált a helyzet
Azt hiszem, mindkét félnek nagyon komoly engedményeket kell tennie a békekötéshez - fogalmazott. Az ellentmondásos izraeli telepespolitika - a megszállt palesztin területeken létrehozott izraeli telepek ügye - szerepet játszott a békefolyamat zavarossá válásában. Beszélni fogunk a telepekről. A telepek ügye rendkívül komplikált és mindig is bonyolulttá tette a békekötést, azt gondolom tehát, hogy Izraelnek nagyon elővigyázatosnak kell lennie a telepekkel.
Az 1967-es háborúban megszállt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben több mint 600 ezer zsidó telepes él, az 1967 óta létrehozott körülbelül 140, kisebb-nagyobb településen. A telepek létrehozását a nemzetközi jog törvényellenesnek ítéli, Izrael azonban ezt vitatja. Az interjút készítő főszerkesztő kérdésére, hogy vajon az amerikai kormányzat mikor terjeszti elő a béketervét, Trump azzal válaszolt: Majd meglátjuk, mi történik. A palesztinok jelenleg nem akarnak békét kötni, egyszerűen nem akarnak. Ami Izraelt illeti, nem vagyok biztos abban sem, hogy nekik érdekükben állna a békekötés, tehát meg kell várnunk, hogy mi történik.
Nincs segély, míg nincs tárgyalás
Trump januárban bejelentette, hogy a palesztinoknak nyújtandó amerikai segélyek mintegy felét, 65 millió dollárt kormányzata mindaddig visszatartja, amíg a Palesztin Hatóság vezetői nem ülnek tárgyalóasztalhoz az izraeli kormányzat vezetőivel.
A lapnak adott interjújában Donald Trump első elnöki éve egyik legfontosabb döntéseként méltatta Jeruzsálem elismerését Izrael állam fővárosaként. Decemberben bejelentett döntésével egyébként a palesztinokat és a nemzetközi közösséget egyaránt felháborította, mivel a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tartják a leendő önálló palesztin állam fővárosának.
Elfogadta Trump meghívását a két társházigazda államfő, de vajon szóba kerülnek a vitás ügyek is? 
