Úgy néz ki, tényleg mindenki dolgozik, aki akar és tud

A 2017. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 368 ezer fő volt, 106 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 67,1%-ra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 66 ezerrel, 207 ezer főre csökkent.

A munkanélküliségi ráta így 1,5 százalékponttal, 4,5%-ra ereszkedett:

Ez már nem a közfoglalkoztatásból jött

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 67,1%-ra emelkedett. 2017. január–márciusban az egy évvel korábbihoz képest az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 121 ezer fővel nőtt, miközben a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma, valamint a külföldi telephelyen dolgozóké kismértékben csökkent.

Nemrég egyébként arról írtunk: hiába tombol a munkaerőhiány, csak nagyon lassan csökkentik a közfoglalkoztatottak számát >>

Minden régióban kevesebb a munkanélküli, mint egy éve

A munkanélküliség átlagos időtartama 17,5 hónap; a munkanélküliek 45,1%-a legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében minden régióban mérséklődött. A legjelentősebb változás Észak-Alföldön következett be, ahol 2,3 százalékponttal, 8,5%-ra csökkent a mutató értéke, de hasonló mértékben, 2,2 százalékponttal, 4,6%-ra mérséklődött Dél-Alföldön is. A munkanélküliségi ráta Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (1,9%), míg Észak-Alföldet a kiemelkedő javulás ellenére is a legmagasabb munkanélküliségi ráta jellemezte a régiók között.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 16,6%-kal, 351 ezer főre csökkent.

Mindenki dolgozik?

Nemrég már az illetékes minisztérium is arról beszélt, hogy közgazdasági értelemben az ország több területén is megvalósult a teljes foglalkoztatottság. A jegybank friss inflációs jelentésében is az áll: közelít ahhoz a szinthez a munkanélküliség, ami közgazdasági értelemben a teljes foglalkoztatottságot jelenti.