|
| Tollak és szögmérő az egyik diák padján a matematika írásbeli érettségi vizsga kezdete előtt a XVI. kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban 2018. május 8-án. Forrás: MTI/Máthé Zoltán |
Nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok, egyebek közt ilyen változásokat hoz az ősztől életbe lépő új tantervi szabályozás a matematikaoktatásban - írta csütörtöki lapszámában a Magyar Nemzet.
Csapodi Csaba, a tantervi munkálatok matematikai munkacsoportjának tagja a szeptembertől felmenő rendszerben életbe lépő módosításokról elmondta, hogy alsó tagozaton teljesen kikerült a követelményekből a definíciók ismerete. Kiemelt feladatnak tekintették ugyanakkor a tanulók önálló alkotó és problémamegoldó gondolkodásra nevelését. Felső tagozaton ugyancsak azzal a szándékkal alakították át a tananyagot, hogy elvont fogalmak, definíciók, tételek ismerete és számonkérése helyett a gyakorlatban megtapasztalható problémák jelenjenek meg.
A középiskolai évfolyamokon jelentősen csökken a tananyag, a mindenkinek kötelező minimumkövetelményekből elhagyják a túlságosan absztrakt, a mindennapi élettől, tapasztalástól távol álló ismereteket. Kikerültek a tananyagból például az abszolút értékes egyenletek, a valós számok halmazán értelmezett trigonometrikus függvények, a logaritmusos egyenletek. A jelenlegi követelményekhez képest újdonság, hogy a középiskolában kötelező elemet fog képezni egyes tételek bizonyítása.
Mind az általános, mind a középiskolában új témaként jelennek meg a pénzügyi és gazdasági ismeretek. Az egyszerű stratégiai, logikai, pénzügyi játékok és társasjátékok a mindennapi matematikatanítás részévé válnak. Ezzel nemcsak a matekóra hangulatának javítása a cél, hanem bizonyos fontos fogalmak megalapozása, játékos előkészítése is - magyarázta a szaktanár. Hozzátette, hogy az órákon a jelenleginél sokkal több kommunikáció, vita, érvelés, játék és vizuális reprezentáció várható, amelyek a matematikatanítás gondolkodásfejlesztő hatását valósítják meg.
Ez a „gig economy.” 
