A nézők 41 százaléka szerint Olaf Scholz volt a leginkább meggyőző a két német országos közszolgálati televízióban (ARD, ZDF) egyszerre sugárzott vitán. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusát Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének jelöltje követi, jelentősen leszakadva, 27 százalékkal - mutatta ki az infratest-dimap közvélemény-kutató társaság. A harmadik helyen Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje áll 25 százalékkal.
A vita 1500 nézőjének megkérdezésével végzett - és a műsor közönségére nézve reprezentatív - felmérésben a jelöltek teljesítményének egy sor további vetületét is vizsgálták. Valamennyi dimenzióban az SPD vagy a Zöldek jelöltje végzett az első helyen, és Armin Laschet rendre a harmadik helyre került.
Így például a nézők legnagyobb csoportja - 39, illetve 49 százaléka - Olaf Scholzot tartotta a leginkább hitelesnek és a leginkább hozzáértőnek, viszont a legtöbben - a nézők 39 százaléka - Annalena Baerbockot találta a leginkább rokonszenvesnek.
Szokatlanul heves volt a vita
A vita a német belpolitikában megszokott mérsékelt hangnemhez képest harcias volt. A műsor jelentős része Armin Laschet Olaf Scholz ellen indított támadásaiból és a szociáldemokrata kancellárjelölt riposztjaiból állt.
A CDU/CSU jelöltje a többi között a tárcavezetők kötelességei közé tartozó felügyeleti feladatok elhanyagolásával vádolta a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választással búcsúzó kormány pénzügyminiszteri tisztségét betöltő Olaf Scholzot egy minapi házkutatás miatt, amelyet a minisztériumhoz tartozó vámhatóság pénzmosás elleni osztályánál folytatott ügyészségi nyomozás részeként tartottak.
"Komoly gondjaink lennének, ha az én pénzügyminiszterem úgy dolgozna, mint ön" - mondta Armin Laschet, az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány miniszterelnöke, aki szerint Olaf Scholz elferdítette a tényeket és hamis állításokat tett.
Armin Laschet élesen bírálta a szociáldemokrata jelöltet azért is, mert továbbra sem hajlandó kizárni azt a lehetőséget, hogy a választás után együtt kormányozzon az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldallal (Die Linke).
A CDU/CSU jelöltje egy sor szakpolitikai témával kapcsolatban kiemelte, hogy a jobbközép pártszövetséget "fundamentális", alapvető különbségek választják el az SPD-től és a Zöldektől. Károsnak nevezte a többi között a legjobban keresők jövedelemadójának emelésére tett szociáldemokrata javaslatot és a Zöldek elképzelését a robbanómotorral meghajtott autók gyártásának 2030-tól tervezett tiltásáról.
A műsor többnyire belpolitikai vonatkozású kérdésekről, egyebek mellett a lakhatás, a nyugdíjak és az egészségügyi ellátórendszer ügyeiről, valamint a koronavírus-járvány és a klímaváltozás németországi összefüggéseiről szólt. Nemzetközi, külpolitikai témákról nemigen esett szó.
Borulhat az évtizedes rend
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a Bundestag-választáson 2005 óta először várhatóan nem a CDU/CSU, hanem az eddigi koalíciós partner, az SPD gyűjti össze a legtöbb szavazatot. Az SPD 24-26 százalékos, a CDU/CSU 19-20 százalékos eredményre számíthat. A Zöldek 17 százalékon állnak.
A televíziós vitában Olaf Scholz és Annalena Baerbock is jelezte, hogy az SPD és a Zöldek közös kormányát, az 1998-2005 közötti együttműködés felújítását tartanák a legjobbnak Németország számára. Azonban a felmérések alapján az eddigi kettő helyett három partnerre lehet szükség parlamenti többséggel rendelkező kormányhoz.
A Bundestag kisebb pártjai közül harmadik koalíciós partnerként leginkább a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) jöhet szóba, amely viszont jóval közelebb áll a CDU/CSU-hoz, mint az SPD-hez. Christian Lindner pártelnök a napokban többször tett is utalást arra, hogy elképzelhetőnek tart egy olyan forgatókönyvet, miszerint a legtöbb szavazatot ugyan az SPD gyűjti össze a választáson, de mégis a CDU/CSU alakít kormányt a Zöldekkel és a liberálisokkal.
Akna lehet az adófizetés és az idő előtti betétfeltörés. 
