A szakértők azt tervezik, hogy víz alatti drónokkal felszerelt egységeket küldenek a szivárgás okának felderítésére, azonban ez egy hétig is eltarthat. Oroszország tagadja, hogy megrongálta volna a vezetékeket.
A jelentések szerint egy negyedik szivárgást is találtak az Északi Áramlat gázvezetékeken.
A svéd parti őrség a Svenska Dagbladet című lapnak elmondta, hogy újabb szivárgást találtak, miután a hét elején három helyen is megsérültek az Oroszországból Németországba tartó gázvezetékek.
A legújabb szivárgás az Északi Áramlat-2-nél fedezték fel – közölte a parti őrség.
A Balti-tengeren elkövetett feltételezett szabotázsakciók valószínűleg előre megfontolt, víz alatti robbanóanyagokat használó támadások voltak – mondta egy brit védelmi forrás a Sky Newsnak.
Elmondták, hogy az aknákat hosszú kötélen ereszthették le, egy hajó fölött dobhatták le, vagy víz alatti drónnal helyezhették el a csővezetékek mellett.
Az Európai Unió is úgy véli, hogy a szivárgás robbantások eredménye.
Oroszország azt állítja, hogy az őt ért vádak „kiszámíthatóak” és „ostobák”.
A feltételezett robbanások idején egyik vezeték sem volt használatban, de tele voltak gázzal, amely jelenleg is a tengerbe ömlik.
Az Északi Áramlat-2 Oroszországból Németországba vezet, és a tervek szerint Európába szállított volna gázt, amíg Oroszország meg nem támadta Ukrajnát, és Németország el nem utasította az engedélyt.
Az első szivárgást hétfő reggel észlelték a dániai Bornholm-szigetektől mintegy 23 km-re délkeletre.
Kedden a svéd hatóságok két további szivárgásra figyelmeztettek a párhuzamos Északi Áramlat-1 vezetéknél.
A svéd szeizmológiai központ szerint „erőteljes tenger alatti robbanásokat” regisztráltak a szivárgások területén.
Megérkezett az első öt teherautónyi szállítmány a több mint 171 tonna segélyből, amelyet a Vöröskereszt közúton indított útnak Iránba. 
