Nem véletlen baleset, hanem szándékos rongálás áll az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékek károsodása mögött a Balti-tengeren – állítják egybehangzóan uniós kormányok és titkosszolgálati források.
Mint arról beszámoltunk, a két, Oroszországból a tengeren át Németországba gázt szállítani képes vezetéken hétfőn következett be hirtelen nyomáscsökkenés. Bár egyikük sem szállított gázt, mindkettő fel volt töltve.
A dán hatóságok később megállapították, hogy szivárog belőlük a gáz. Mindez a Dániához tartozó Bornholm sziget közelében, nemzetközi vizeken, de Dánia és Svédország gazdasági zónáján belül történt.
Célzott támadás
"A hatóságok most már egyértelmű megítélése szerint szándékos akciókról van szó", jelentette ki már kedden Mette Frederiksen. A dán miniszterelnök szerint olyan információjuk egyelőre nincs, amely a tettes kilétére utalna, de az akciók nem jelentenek közvetlen katonai fenyegetést Dánia számára.
Dan Jorgensen dán energiaügyi miniszter konkrétabb információkkal is szolgált: a keletkezett lyukak nagysága utal arra, hogy nem lehet szó balesetről (például hajóhorgony okozta sérülés), hanem robbanások okozta károsodásról van szó.
A megrongálódott vezetékek, amelyek acélból és betonból készültek, 70-90 méterrel vannak a tengerfelszín alatt. A dán hadsereg által készített egyik felvételen az látszik, hogy mintegy ezer négyzetméter átmérőjű felületen bugyog a víz, azaz áramlik felszínre a gáz.
Ezzel párhuzamosan a svéd kormány azt közölte, hogy valószínűleg szabotázs történt. A két robbanás nyomán összesen három lyuk keletkezett a vezetékeken, jelentette ki Magdalena Andersson svéd miniszterelnök. Ann Linde svéd külügyminiszter annyit mondott: nem fognak spekulálni sem az okokkal, sem a tettesek kilétével kapcsolatban.
Svéd szeizmológosuk szintén robbanásokat észleltek, amelyek a tengerben történtek, és egyúttal kizárták a földrengés lehetőségét.
Robert Habeck német alkancellár célzott támadásról beszélt, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy "szoros figyelemmel" követik a fejleményeket, a vezetékeket üzemeltető Nord Stream pedig vizsgálatokat ígért.
A történtek súlyát mutatja, hogy az uniós tagországok legfelsőbb vezetői és az Európai Bizottság elnöke is személyesen szólaltak meg. "Az élő európai energetikai infrastruktúra bármilyen szándékos károsítása elfogadhatatlan és a lehető legerősebb válaszhoz fog vezetni," írta Ursula von der Leyen Twitter üzenetében.
A történtek a piacokat is megrázták: kedden húsz százalékkal lőtt ki az amúgy is csillagászati magasságokban lévő földgázár a tőzsdén, és bár kedd este történt némi korrekció, szerdán folytatódott az emelkedés.
Nem mellesleg két olyan vezetékpárról van szó, amelyet az orosz Gazprom és számos európai energiapari óriáskonszern összefogásával és pénzéből építettek nem is olyan rég. Az Északi Áramlat 1-et 2011-12-ben helyezték üzembe, idén nyáron azonban a Gazprom – technikai okokra hivatkozva, de minden jel szerint politikai szándékkal – jelentősen csökkentette, szeptember elején pedig teljesen leállította a szállításokat. Az Északi Áramlat 2 szintén kész állapotban van, de az orosz-ukrán háború miatt eddig nem használták.
Abban tehát egyetértés van, hogy szabotázsról – egy politikai vagy gazdasági folyamat szándékos, gyakran politikai célú megzavarásáról – van szó.
De vajon ki tette ezt és miért?
Búvárok a mélyben
Az egyértelműnek tűnik, hogy a támadás az orosz-ukrán háborúhoz és az európai energiakrízishez kapcsolódik, hiszen amúgy senkinek sem lenne oka a tengerfenék mélyén vezetékeket óriási költségen tönkretenni.
Ez a szabotázs valószínűleg az ukrajnai helyzet eszkalációjának újabb fokozata, közölte Matteusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitteren pedig azt írta: "Úgy tűnik, hogy az Északi Áramlat elleni szabotázs kísérlet az EU energiaellátásának további destabilizálására.”
A tettesek az akcióval nyilván valamit üzenni akartak, és politikai-gazdasági hatást akartak elérni. Ez sikerült is, hiszen a földgázár még feljebb kúszott, a már amúgy is borús európai égbolt pedig egy fokkal még borúsabb lett a közelgő tél előtt – nem csak az energiaellátási aggodalmak miatt, hanem azért is, mert ki tudja, nem lesz-e következő célpont.
A Spiegel titkosszolgálati forrásokból úgy értesült: az amerikai CIA már nyáron figyelmeztette a német kormányt egy ilyen akció veszélyére. A támadás olyan komoly erőforrásokat kívánt, hogy a tettes csak "állami szereplő" lehet, írta a német lap.
A szintén német Tagesspiegel forrásai is arra hívták fel a figyelmet, hogy a tengermederbe fektetett földgázvezetékek elleni célzott támadás komoly feladat: a művelethez különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók kellenek.
A lap szerint a robbanóanyagot búvárok erősíthették a vezetékekre, amelyeken óriási lyukak tátonganak.
Az uniós politikusok nem nevezték meg a feltételezett tettest, nyugati elemzők egy része viszont már megtette ezt:
"Nagyon valószínű, hogy Oroszország áll a szabotázs mögött", mondta a Die Weltnek Gerhard Mangott politológus. Szerinte Oroszország rendelkezik is a támadás végrehajtásához szükséges eszközökkel.
A lap energiaügyi szakértője, Daniel Wetzer szintén az oroszokat látja a háttérben, akik egy tengeralattjáró segítségével hajthatták végre az akciót.
Ugyan az amerikaiaknak érdekükben állt, hogy megakadályozzák az Északi Áramlat elkészültét, de "ők ilyen messzire sosem mennének", tette hozzá, megjegyezve, hogy ha más vezetékeket is támadás ér, "az drasztikusan rontana" az energiaellátási helyzeten.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó egyenesen terrortámadásról beszélt, amit szerinte Oroszország azért tervelt ki, hogy destabilizálja az európai gazdaságot és pánikot okozzon a tél előtt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor butaságnak és abszurdumnak nevezte a vádakat. Szerinte várható volt, hogy ezt is Oroszország nyakába varrják majd. Peszkov nem zárta ki a szabotázs lehetőségét, utalva arra, hogy más elkövető lehet a háttérben.
Két elmélet
A Tagesspiegel, amely nyugati biztonságpolitikai szakértőkre hivatkozik, azt írja, hogy két elméletről folyik a vita.
Az egyik szerint Ukrajna vagy egy vele szövetséges ország követhette el a támadást, hogy ezzel végleg elvágja az északi gázösszeköttetést Oroszország és Németország között – eddig ugyanis "csak" szünetelt a szállítás.
A motiváció az lehetett, hogy a jövőben kizárólag Lengyelországon vagy Ukrajnán keresztül lehessen orosz gázt Európába szállítani. (A Gazprom tegnap közölte, hogy leállíthatja az Ukrajnán keresztüli gázszállításokat az ukrán Naftogaz olaj-és gázipari céggel fennálló elszámolási vitája miatt. Az alternatívák között ott van még a Balkáni Áramlat is).
A másik elmélet, hogy Oroszország az elkövető.
Bár – írja a lap – elsőre nem tűnik logikusnak, hogy Moszkva elpusztítsa saját nyomásgyakorlási eszközét. Ugyanakkor tudja, hogy a gázszállítások leállását nem lehet a végtelenségig technikai problémákkal indokolni, így az európai országok büntetés nélkül felmondhatják a szerződést. Ez ugyanakkor nem érvényes, ha a vezeték sérült – hiszen akkor már nincs min gázt szállítani.
Német hatóságok szerint a négy vezetékből már csak egy maradt üzemképes – a többi három, ha nem javítják meg őket gyorsan, korrodálódik és örökre használhatatlan marad.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
