Visszatért a magyar unortodoxia? Már 432 forint is volt a dollár

Jelentős esés látszik az európai tőzsdéken, a német index 1,8, a francia 1,4, a brit 1,7, az olasz 1,9 százalékkal zuhan. Ázsiában is komoly esés volt reggel. Továbbra is az inflációs, recessziós és kamatemelési félelmek uralják a piacokat világszerte, amihez Európában még a háború és az energiaválság, a tenger alatti gázvezetékek megrongálása is hozzájön.

Az USA-ban tegnap a technológiai részvények Nasdaq-indexének sikerült pluszban végeznie, de az S&P 500 és a Dow Jones esett. Ma az amerikai határidős indexek újabb fél-egy százalékos mínuszban vannak. Itthon a BUX index szintén két százalék körüli mínuszban jár, az OTP 2,2, a Mol 0,7, a Richter 1,8, a 4iG 5,9 százalékos esése mellett. Az euró már 412,3, a dollár 432 forint.

Ismét ugrik a gázár, veszik az uránbányákat

Húsz százalékkal robbant tegnap az európai földgáz tőzsdei ára, miután kiderült, hogy valamilyen erőszakos akció nyomán három helyen is megsérültek az Európába tartó orosz gázvezetékek. Az árfolyam este korrigált, de ma ismét felfelé indult el. Most nyolc százalékos pluszban van 202 eurón, de volt reggel 211 is. Az olaj kissé olcsóbb lett.

Az uránbányák tegnap a kevés nyertes szektor közé tartoztak, miután a német atomerőművek további működtetéséről várható döntés. Az URA bányarészvény-ETF 4,2, az URNM pedig 5,6 százalékkal ment fel.

Dupla meglepetést okozott az MNB

A forint ismét nagy sebességgel gyengül, pedig tegnap az MNB legalább két meglepetést is okozott a pénzpiacon. Egyrészt a várt 1,0 százalékkal szemben 1,25 százalékkal emelte az irányadó kamatot, másrészt kijelentette, hogy a kamatemeléseket ezzel befejezi. Azt azonban hozzátette, hogy más jegybanki eszközökkel tovább folytatja majd a “szigorításokat”, az infláció elleni harcot.

A bejelentések után ingadozott, de nem lett jobb a forint pozíciója, ma az euró közel öt forinttal, a dollár nyolc forinttal ment fel eddig. (Utóbbi szinte minden nap újabb történelmi rekordot dönt.) A forintgyengülésnek a dollár ereje és a gázárak emelkedése is okozója lehet, nemcsak az MNB bejelentéscsokra.

Elég lesz-e ez a kamatemelés?

A kamatemelési sorozat egylépéses gyors lezárása arra utal, az MNB bízik abban, hogy az új likviditáscsökkentő eszközök sikeresek lesznek, és olyan mértékben szűkítik a bankközi forintlikviditást, ami a forint erősebb szinten történő stabilizálódását is meghozhatja – írja az Erste Bank kommentárja. Emlékeztetnek rá, hogy a forint árfolyamára a kamatok mellett döntő hatással van a folyó fizetési mérleg a magas energiaszámlák miatt, vagy az EU-források.

A forintárfolyam erős volatilitása ezután fennmaradhat, miközben a rövid oldali kamatok az alapkamat szintje körül stabilizálódhatnak – írta Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző.

Sok függ az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank lépéseitől, a Magyarországnak szánt uniós forrásokról szóló tárgyalások eredményétől, ezzel összefüggésben a forint árfolyamának alakulásától is – írta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Ez a magyar unortodoxia visszatérése?

Úgy tűnik, a jegybank nagyon bízik az augusztusban bevezetett új instrumentumok erejében, valamint abban, hogy ezúttal tényleg az előrejelzések szerinti csökkenő pályára áll az infláció a jövő évtől kezdődően – írta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.

A jegybankelnök szerint ezentúl „más eszközökre nagyobb súlyt helyezve” folytatják a szigorítást, míg az alapkamatot változatlan szinten tartják. Ezzel az MNB visszatér a korábbi „unortodox” monetáris politikai eszköztár használatához.

Kérdéses, hogy hogyan értékelik majd ezt a külföldi befektetők, akik az egyhetes betéti kamat és alapkamat közötti eltéréseket is nehezen tudták értékelni. A meghatározó fejlett piaci jegybankok épp a nem konvencionális eszközöktől szabadulnának.

Alacsonyabb célárral, de ajánlják a Richtert

Bár az Erste Befektetési Zrt. Richter-célárát 8820 forintra csökkentette a korábbi 9350 forintról mai elemzésében, de az elmúlt időszak árfolyamcsökkenésének köszönhetően ez még mindig több, mint 18 százalékos emelkedési potenciál.

Így megtartottuk a felhalmozási ajánlásunkat. Az eredmény-előrejelzésünket mind az idei, mind a jövő évre nézve megemeltük – írják.

Beomlott az angol font

Az új brit kormány 50 éve a legnagyobb adócsökkentési programot jelentette be a múlt hét végén, amitől a brit gazdaság növekedésének beindulását remélik. Erre azonban a font árfolyama valósággal összeomlott, a grafikonon az euróhoz képest látható.

Ismét esnek a kriptodevizák

Szokás szerint volatilisek a kriptovaluták, tegnap még pluszban voltak, ma újra jelentős mínuszba fordultak át. A bitcoin és az ether hét százalékos mínuszban áll, 18 700, illetve 1280 dollár körül. A figyelem középpontjában főleg az USA-ban a kriptopiac szabályozására irányuló törekvések állnak.

A guru a részvények értékeltségéről

Aswath Damodaran, híres közgazdász és vállalatértékelési szakember új cikkében elemzi a magas infláció hatását a kockázatos eszközökbe áramló tőkére, a kockázatvállalási kedvre. A mai piaci árazások, valamint a várható vállalati nyereségekkel és szabad pénzforgalommal (cash flow) kapcsolatos várakozásai alapján szerinte a részvények szeptember 23-án “nagyon enyhén túlértékeltek”.

Eléggé bízom a megítélésemben ahhoz, hogy érintetlenül hagyjam a meglévő részvényállományomat, de nem állok készen arra, hogy most beugorjak és fogadásokat tegyek a piac irányára – mondta.

A hosszú infláció nagy veszélye

Damodaran leírja ugyanakkor, hogy mások feltételezései, például kamatvárakozásai a jövőre vonatkozóan eltérnek az övétől, így vannak az övénél pesszimistább és optimistább forgatókönyvek is. Felhívja a figyelmet arra a veszélyre is, hogy ha az infláció sokáig magas és volatilis marad, akkor a hatásai sokkal hosszabb távúak és károsabbak lesznek:

A magas és volatilis infláció belülről kifelé erodálja a gazdaságokat és a piacokat, lerombolja a valutákba vetett hitet, és a befektetőket és a vállalkozásokat diszfunkcionális viselkedésre készteti.