Ukrajna kéréssel fordult az EU-hoz 

"Az infrastrukturális minisztérium azt javasolja az EU-nak, hogy zárja le hermetikusan az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fennálló szárazföldi és tengeri összeköttetéseit" - írta az ukrán tárca a Telegram portálon.

A minisztérium szerint ezekre az intézkedésekre azért van szükség, hogy

"leállítsák az agresszor országnak szánt kettős felhasználású javak szállítását, amelyeket katonai célokra is fordíthatnak".

A minisztérium arra is felszólította az EU-t, hogy akadályozzák meg az Oroszország és Fehéroroszország - az Ukrajnával egy hónapja háborúzó Moszkva szövetségese - felé a területén át, valamint a határain keresztül zajló áru- és személyforgalmat. A tárca közölte: az erre vonatkozó "hivatalos kérését elküldte az Európai Bizottságnak".

Az MTI összefoglalója szerin az EU és Oroszország, valamint Fehéroroszország közötti határok lezárása a nyugati országok által már életbe léptetett szankciók súlyosbítását jelentené. Kijev szerint ezzel növelni lehetne a Moszkvára és Minszkre nehezedő gazdasági nyomást, mert az orosz vállalatok megtalálják a módját annak, hogy megkerüljék az EU által elrendelt számos gazdasági szankciót.

Szárazföldi folyosót nyitottak az oroszok 

Az ukrán védelmi minisztérium arról is tájékoztatott, hogy az orosz erőknek sikerült részleges szárazföldi folyosót nyitniuk a Krím félsziget és Donyeck megye között. A dél-ukrajnai félszigetet Oroszország 2014-ben bekebelezte.

Kijev megye közigazgatási hivatala pénteken közölte, hogy az orosz erők másfél kilométeres távolságban körülzárták a fővárostól északra fekvő Szlavutics városát. A várost a csernobili atomerőmű dolgozói számára létesítették, miután az 1986. évi erőműbaleset után korábbi lakóhelyük, Pripjaty a sugárszennyezés miatt lakhatatlanná vált.

200 halott lehet egy tömegsírban

Az ENSZ ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője szerint a megfigyelők több információt kaptak az oroszok által körülzárt stratégiai fontosságú dél-ukrajnai kikötővárosban, Mariupolban lévő tömegsírokról, amelyek egyikében feltehetően kétszáz holttestet temettek el.

"Egyre több információt kapunk arról, hogy itt tömegsírok vannak" - mondta Matilda Bogner.

Hozzátette, hogy erre műholdas felvételek is bizonyítékul szolgálnak. Bogner közölte: Ukrajnában több mint 1035 polgári lakos halt meg. Hozzátette, hogy az ENSZ-megfigyelők vizsgálatot indítanak a mindkét fél által végrehajtott támadások ügyében, amelyek feltehetően válogatás nélkül érnek polgári és katonai célpontokat. Bogner szerint a polgári áldozatok száma és civil létesítményekben esett károk nagysága alapján vélhetően megsértették a nemzetközi emberiességi jogot.

Bogner azt is elmondta, hogy olyan állításokról is értesültek, amelyek szerint az orosz erők evakuálások közben gépkocsiban utazó polgári lakosokat öltek meg. A magas rangú ENSZ-tisztségviselő szerint olyan eseteket is dokumentáltak, amelyekben erőszakkal hurcoltak el ukrán vezetőket, többet közülük feltehetően túszul ejtettek.

300 halott a színháznál 

Feltehetően háromszázan haltak meg a mariupoli színház elleni március 16-i légitámadás során - közölte pénteken az azovi-tengeri kikötőváros polgármesteri hivatala szemtanúkra hivatkozva.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának pénteki közlése szerint Ukrajnában 13 millió ember rekedt az ellenségeskedések érintette területeken, ahonnan egyebek mellett az utak lerombolása miatt nem tudnak elmenekülni.

(MTI)