|
| Orosz hajók támadnak az ukránokra. (Forrás: Getty) |
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott vasárnap este a Kercsi-szorosból kifelé tartó három ukrán hadihajóra, a támadás következtében az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült, közülük kettő súlyosan - közölte az ukrán haditengerészet sajtószolgálata.
Találat érte a két páncélozott tüzérségi kishajót, a harmadik - egy vontatóhajó - is megállásra kényszerült. Az ukrán haditengerészet tájékoztatása szerint mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg.
Petro Porosenko ukrán elnök rendkívüli tanácskozásra hívta össze az ukrán fegyveres erők vezetését. Az elnöki hivatalban a történteket agressziós cselekménynek minősítették - tájékoztatott Porosenko hivatalának sajtószolgálata.
"Elítéljük a nemzetközi jog és az ENSZ tengerjogi egyezményének Oroszország általi súlyos megsértését, az ukrán felségvizek kisajátítására tett kísérleteket, valamint az ukrán hajók szabad mozgásának korlátozását. Oroszország agresszív cselekedeteit a nemzetközi közösségnek határozottan el kell ítélnie, és kemény választ kell rájuk adnia, beleértve újabb szankciók kiszabását"
- áll az elnöki hivatal közleményében. A hivatal hozzáfűzte, hogy ennek elérése érdekében Porosenko elnök "közvetlen kapcsolatban van" az Európai Unió és a NATO vezetésével. Az elnök utasította továbbá a külügyminisztériumot, hogy tájékoztassa a G7 országokat, az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagjait az orosz fél által az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosban elkövetett "bűncselekményekről", és kezdeményezze a kérdés áttekintését az ENSZ és az EBESZ keretein belül.
Bevezethetik a hadiállapotot
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vasárnap éjjel ülést tartott, itt hadiállapot bevezetését javasolta hatvan napos időtartamra a Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke, amit Petro Porosenko államfő is támogatásáról biztosított - derült ki az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósításából.
Porosenko közölte: kéri a parlamentet, hogy hétfőn rendkívüli ülésen vitassa meg a kérdést. Szavai szerint az ukrán hajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen. Hangsúlyozta, hogy a hadiállapot bevezetése nem jelent "hadüzenetet". "Semmiképpen sem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetjük be - szögezte le. Az elnök azt javasolta, hogy a parlament zárt ülésen tárgyalja meg a kérdést.
Az AFP diplomáciai forrásokra hivatkozva jelentetette, hogy az ENSZ BT hétfő délután sürgősséggel össze is ül. A testület ülését mind orosz, mind ukrán kérésre hívták össze.
Vasárnap, mielőtt rálőttek és megszállták az ukrán hadihajókat, az egyik orosz határőrhajó szándékosan nekiütközött közülük az egyiknek, a vontatóhajónak, amelynek ennek következtében megrongálódott a főhajtóműve, a korlátja és elvesztette a mentőcsónakját. Személyi sérülés akkor még nem történt.
Az ukrán hadihajók a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötőjébe tartottak. A haditengerészet közlése szerint a hajók útját a nemzetközi normáknak megfelelően előre bejelentették. Kijev nyílt provokációnak és nemzetközi jogsértésnek minősítette a történteket.
Az ukrán haditengerészet közölte, riadókészültségbe helyezték a teljes állományukat a fekete-tengeri orosz agresszió miatt, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre.
Moszkva: az egészet Kijev provokálta ki
Az ütközős incidens után nem sokkal az orosz FSZB krími határszolgálata a maga részéről azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy hadihajói megsértették az orosz területi vizeket, állítólag veszélyes manővereket hajtottak végre, majd lezárta a Kercsi szorost.
Az FSzB közleményében azt állítja: megdönthetetlen bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a "provokációt" Kijev készítette elő és szervezte meg, és hamarosan nyilvánosságra is hozza. A közleményben a biztonsági szolgálat elismeri, hogy fegyvert használt, mégpedig azzal a céllal, hogy ezáltal megállásra kényszerítse a Moszkva szerint illegálisan orosz területi vizekre behatolt ukrán hajókat, amelyek nem vették figyelembe a megállásra való felszólítást, és "veszélyes manővereket" hajtottak végre.
|
| Egy teherhajó blokkolja a közlekedést az Azovi-tenger irányába. (Forrás: BBC) |
Reagált a NATO és az EU
A NATO és az Európai Unió (EU) önmérsékletre intette Oroszországot és Ukrajnát. Oana Lungescu, az észak-atlanti szövetség szóvivője vasárnap esti nyilatkozatában elmondta: "a NATO figyelemmel kíséri az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosnál kialakuló helyzetet, kapcsolatban vagyunk az ukrán hatóságokkal. Önmérsékletre és a feszültség csökkentésére szólítunk fel".
Ugyancsak önmegtartóztatásra intette a feleket az Európai Unió is. A szervezet külügyi szolgálatán keresztül nyilvánosságra hozott közleményében hangsúlyozza: az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosnál "veszélyes mértékben fokozódott" a feszültség, a mostani események azt bizonyítják, hogy a stabilitás hiánya és a feszültség elkerülhetetlenül növekszik, amikor figyelmen kívül maradnak a nemzetközi együttműködés alapvető szabályai.
Jönnek az újabb szankciók?
A legutóbbi orosz-ukrán konfliktus, amely Krím státuszát érintette, gazdasági embargó bevezetéséhez vezetett. Az Európai Unió korlátozta a kereskedelmi kapcsolatokat, amely a magyar gazdaságot érzékenyen érintette. Félő, hogy a mostani konfliktus eszkalálódása hasonló döntésekre sarkallja Brüsszelt, ami további piacvesztést okozna az orosz piacra szállító magyar vállalatok számára.
A magyar kormány tavaly 6,5 milliárd dollárra becsülte az embargóra visszavezethető exportveszteséget, független szakértői számítások - portfolió - szerint viszont ennél egy nagyságrenddel kisebb lehetett a veszteség, ugyanis a kieső export egy része az orosz gazdaság általánosabb problémái miatt keletkezett, nem a szankciók miatt.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
