Ezzel újabb szakaszba lép az emiatt Magyarország ellen korábban indult kötelezettségszegési eljárás. Az uniós jog megsértése miatt a brüsszeli testület a jogsértés megszüntetéséig napi 15 444 euró (mintegy 4,6 millió forint) bírság kiszabását is kéri az uniós igazságszolgáltatástól. Ezen a téren a bizottság csak javaslatot tesz, a végső szót a luxembourgi bírák mondják majd ki ítéletükben.
Semmi se történt
"A mai napig Magyarország egyetlen olyan jogszabályról sem értesítette a bizottságot, amellyel az irányelvet átültetné belső jogrendjébe" - áll a brüsszeli testület közleményében, amelyből az is kiderül, hogy a bizottság tavaly novemberben úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött a kormánynak, amelyben azt kérte, hogy a kabinet adjon számot minden olyan jogszabályról, amely az irányelv átültetését szolgálja.
A közlemény arra is kitér, hogy Magyarország nem az egyetlen tagállam, amely lemaradásban van az uniós jog átvételével ezen a téren, sőt, Málta az egyetlen olyan uniós tagország, amely ellen Brüsszel nem indított emiatt kötelezettségszegési eljárást. Brüsszel azt is világossá teszi, hogy más országokat is bíróság elé citálhat emiatt. Kiemeli azt is, hogy a nemrég bejelentett energiauniós csomag hangsúlyos eleme a jelenlegi uniós szabályozás gyakorlati átültetése és számonkérése is.
Másokkal is baj van, de ők legalább ígértek valamit
| Az Európai Bizottságnak 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés teszi lehetővé, hogy uniós jog átültetésének elmulasztása miatt a tagállamok megbírságolását kérje az Európai Bíróságtól. |
Anna-Kaisa Itkonen, a bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy Bulgária és Görögország sem számolt be olyan jogi aktusról, amellyel átültették volna saját jogrendjükbe az uniós jogszabályt, de tudomásuk szerint Szófia ezt pár héten belül meg fogja tenni.
Az irányelvet tavaly június 5-éig kellett volna minden uniós tagállamnak átvezetnie saját jogrendjébe. A jogszabály arról rendelkezik, hogy a tagállamoknak 2014 eleje és 2020 vége között milyen mértékű energiatakarékosságot kell elérniük. Emellett olyan előírásokat is tartalmaz, hogy négy évente auditálni kell a nagyvállalatok energiafogyasztását, a központi kormányzat épületeinek legalább 3 százalékát minden évben fel kell újítani, szem előtt kell tartani az energiahatékonyságot a közbeszerzéseknél.
Egyáltalán nem biztos, hogy a 0 forint az tényleg nulla forint. 
