A hét évre rendelkezésre álló összesen 8200 milliárdos forrás 85 százalékos lekötésével Magyarország vezető helyen áll, a 65-70 százalékos szerződéskötési aránnyal pedig a középmezőnyben helyezkedik el a tagállamok sorában - hívta fel a figyelmet a Miniszterelnökség vezetője, hozzátéve, hogy a mintegy 30 százalékos kifizetési ráta is átlagosnak mondható, ezen azonban jelentősen javítani akar a kormány. Ezért idén, a hétéves EU-költségvetési periódus utolsó évében 1500 milliárd forintot akar kifizetni a kabinet, komoly lendületet adva ezzel a gazdaság növekedésének.
A szükséges, de álló projekteket állami pénzből indítják újra
A kifizetési gondok, és az álló projektek oka elsősorban önerőproblémák állnak. Ennek megoldására azonban a tavalyi 30 milliárd forintos után idén egy 50 milliárdos önerőprogram meghirdetését tervezi a kormány, ezzel is segítve a programok beindítását. Emellett a szállítói előleg intézményének bevezetése, az egyszerűsödő eljárások, a csökkenő bürokrácia és az ügyfélközpontú rendszer is segíti a vállalkozásokat - sorolta.
A "bedöglött programokról" február 15-ig készít listát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és ahol kell - például nagyobb szennyvízberuházásoknál -, ott az állam fogja lebonyolítani a projektet, majd az elkészült beruházást visszaadja üzemeltetésre a pályázónak. "Erre azért van szükség, hogy egyetlen forint se veszhessen kárba" - magyarázta.
A minisztériumokhoz kerül az irányítás, de mi lesz az NFÜ-vel?
Jelentős változás lesz ugyanakkor, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusnak már egy másfajta intézményrendszerrel vág neki a kormány - mondta. Azt ugyan még nem tudni, mennyi pénze lesz a következő hét évre Magyarországnak, de a kabinet minimum 6-7 ezer milliárd forinttal számol, amelynek felhasználását egy más intézményi keretben képzeli el.
Így a forrásfelhasználást jelenleg irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) az lesz a dolga, hogy a következő két évben levezényelje a kifutó EU-s projekteket, az új pénzek esetében viszont már nem ennél a hivatalnál lesz az operatív vezetés. Arról viszont még nem született döntés, hogy az NFÜ-nek milyen szerepe lesz, ha lezárulnak a 2007-2013-as periódusban indult programok - tette hozzá az államtitkár.
Az azonban biztos - folytatta -, hogy a 2014-2020-as EU-költségvetésből Magyarországnak szánt források esetében az operatív irányítás, a projektmenedzsment és a pályázatkiírás a tárcák felügyelete alá tartozik majd, ami a kormány tervei szerint egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a rendszert. A lebonyolítást felügyelő koordinációs szervezet a Miniszterelnökség lesz - ismertette Lázár János.
Az elv: a munkahelyteremtés
A fejlesztések irányát tehát a minisztériumok fogják meghatározni, az azonban minden tárcára érvényes központi elv lesz, hogy a pénzek 60 százalékát kell gazdaságélénkítésre fordítani, a maradék 40-et pedig infrastruktúraépítésre. Ugyanez az arány vonatkozik majd az összes forrás 10-15 százaléka felett rendelkező megyei önkormányzatokra is, "azaz mindenkinek a munkahelyteremtést kell majd szem előtt tartania".
A politikus szerint az új rendszer gyenge pontja a minisztériumok közötti harc lehet, mivel azonban a központi koordináció a Miniszterelnökség hatáskörébe fog tartozni, vita esetén ott mondják ki a végső szót.
Először nem is gondolták problámásnak 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
