Magyarországon egy tíz évre szóló magánútlevél 14 000 forintba kerül, amit nem mondanánk ugyan kimondottan olcsónak, de sok ország áraihoz képest egyértelműen barátinak számít. Az árképzés ráadásul nem is minden esetben tükrözi azt, hogy az útlevéllel hány helyre lehet utazni - a Roadster gyűjtötte csokorba őket.
A japán útlevél például, melyet jelenleg a világon a "legerősebbként" tartanak számon, tizenhatezer japán jenbe, vagyis körülbelül 44 ezer forintba kerül, míg a leggyengébbek közé tartozó szíriaiért az országban élőknek tíz évre hatszáz dollárt, vagyis mintegy 217 ezer forintot, míg a külföldön élőknek hat évre háromszáz dollárt, vagyis majdnem 109 ezer forintot kell fizetniük.
Szintén nem olcsó a libanoni okmány, mely egymillió kétszázezer libanoni fontba, vagyis mintegy 288 ezer forintba kerül.
az ottélőknek, míg Amerikában valamivel olcsóbb, ott hatszáz dollárt (217 ezer forintot) kell fizetni érte.
A svájciak körülbelül 145 svájci frankkal (53 ezer forinttal) számolhatnak, míg a liechtensteiniek 256 svájci frankkal (94 ezer forinttal). A brit útlevelet online hetvenöt és fél fontért (mintegy 34 ezer forintért) újíthatják meg azok, akik ott élnek, és körülbelül százhat fontért (47 ezer forintért) azok, akik külföldre költöztek.
Az új-zélandiaknak 191 új-zélandi dollárt (44 ezer forintot) kell fizetniük,
míg Amerikában 165 dollárba (60 ezer forintba) kerül a teljesen új okmány, a megújításhoz pedig 130 dollárra (47 ezer forintra) van szükség.
A mexikói útlevél 3505 mexikói pesóba (mintegy 63 ezer forintba) kerül, a kubai pedig 3500 kubai pesóba, (vagyis 53 ezer forintba), oly módon, hogy hat évre 2500 kubai pesót (38 ezer forintot) kell fizetni érte, és két évenként 500 pesóért (7600 forintért) lehet megújítani, egészen plusz hat évig, amikortól újraindul a számláló.
Az ausztrál útlevél 308 ausztrál dollárba (79 ezer forintba) kerül, míg a külföldön élőknek pótdíjat kell fizetniük, így a teljes költség az Egyesült Államokban például 336 dollárra (mintegy 86 ezer forintra) nő.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
