Morawiecki a sziléziai Myszkówban vett részt egy sportlőtér megnyitóján. Felidézte: a nemrég elindított kormányprogram keretében minden járásban létesítenek a helyi lakosok által használható lőteret.
Reményét fejezte ki, hogy az ott elsajátított készségek "kizárólag a lőtereken maradnak, és soha nem kell majd a harctéren használni őket", ahogyan az ma Ukrajnában történik.
Kiemelte egyúttal az ország elrettentő képességeinek szerepét.
"A hadseregünk legyen olyan erős, hogy lehetőleg soha ne kelljen bevetni" - fogalmazott, felidézve az ókori mondást: ha békét akarsz, készülj a háborúra.
Hangsúlyozta emellett a civil társadalom kiképzésének szerepét, amire - mint rámutatott - lehetőséget nyújtanak a myszkówihoz hasonló lőterek is.
Aláhúzta: a fegyverekhez hozzáférést szabályozni kell. Kilátásba helyezte az erről szóló új törvény kidolgozását.
"Különösen a fiatal fiúk, a férfiak számára nyomatékosítani kell, hogy a fegyverekhez hozzáférés célja elsősorban az, hogy államként (...) erősebbek és jobban kiképzettek legyünk a fegyverhasználatban" - fogalmazott.
Az ukrajnai háború kapcsán elmondta: az arra emlékeztet, hogy "a szabadság nem adatik meg végérvényesen". Ahogyan a korábbi nemzedékeknek fegyverrel a kezükben kellett harcolniuk érte, "úgy nekünk is ébernek kell lennünk" - jelentette ki, utalva a történelem azon időszakaira, amikor a lengyelek "Oroszország igájában, rabságában sínylődtek".
"Nem akarjuk újból azt a rabságot, elutasítjuk az orosz gyarmatosítást, a birodalmi törekvésüket" - hangoztatta. "Szabad országban élünk, és a szabadságunkat őrizni fogjuk, harcolni fogunk érte" - jelentette ki a miniszterelnök.
Kiemelte: amennyiben Oroszországnak "valaha is eszébe jutna megtámadni Lengyelországot, akkor a Kremlnek tudnia kell, hogy Lengyelországban 40 millió lengyel kész fegyverrel a kézben kiállni, hogy megvédje hazáját".
A lengyel politikai vezetők az ukrajnai háború során többször kapcsolatba hozták Ukrajna helyzetét a közép-európai biztonsággal. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke múlt héten hangsúlyozta: Lengyelország és Európa érdeke, hogy a háború ne Ukrajna vereségével végződjön.
Úgy látta: ha Lengyelország "nem is közvetlenül Ukrajna után következik az orosz hódítások terveiben", a három balti ország orosz meghódítása után "biztosan sorra kerülne".
A lengyel parlament márciusban elfogadta a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt.
Ennek értelmében bevezették az önkéntes katonai alapszolgálatot, amely a civilek kiképzésének újabb formája a lengyel hadsereg struktúráiban 2016 óta már működő területvédelmi erők (WOT) mellett.
Az ukrajnai háború miatt Varsó állandó és megnövelt létszámú szövetséges bázisok létesítését is szeretné a NATO keleti szárnyán a jelenleg úgynevezett állandó rotációs rendszerben működő NATO-jelenlét helyett.
Május 9-én, délelőtt 10 órára hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését Sulyok Tamás köztársasági elnök. 
