Már három és fél hónap telt el azóta, hogy Oroszország – a fél világot és számos elemzőt megdöbbentve – átfogó támadást indított Ukrajna ellen.
A gyors győzelem azonban elmaradt: a Kremlnek a Kijev elleni ostromról katonai kudarcok miatt le kellett mondania, így Dél- és Kelet-Ukrajnára koncentrálta haderejét.
A dél-ukrajnai Mariupolt már elfoglalta, jelenleg pedig Kelet-Ukrajnában, a Donbászban és környékén vív súlyos harcokat az ukrán hadsereggel.
A katonai áldozatok száma vitatott, de az becslések szerint mindkét oldalon eléri vagy meghaladja a 10 ezret. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos Hivatalának június 6-i összesítése szerint a civil áldozatok hivatalos száma több mint 4 ezer – valójában azonban ennél is jóval többen veszthették életüket, hívta fel a figyelmet a szervezet.
A Nyugat egyre súlyosabb szankciókkal próbálja meggyengíteni Oroszországot, és folyamatos fegyverszállítmányokkal erősíti Ukrajnát – a háború elhúzódni látszik.
De mire lehet számítani a közeljövőben? Mi várható Vlagyimir Putyintól, és mennyire stabil még az orosz elnök széke a Kremlben?
Nem lesz övé Ukrajna
Számos szakértő úgy véli, hogy a háború – hacsak nem történik váratlan eszkaláció – Kelet-Ukrajnára és környékére koncentrálódik majd.
Putyin megnyerhet néhány csatát és esetleg az egész Donbászt elfoglalhatja, meghódíthat néhány nagyvárost a Donbász és a 2014-ben annektált Krím-félsziget között, hogy megtartsa Kelet-Ukrajnát. De soha nem tudja majd elfoglalni az egész országot, legalábbis nem hagyományos eszközökkel
- mondta Szergej Jirnov egykori KGB-ügynök a német Die Weltnek adott interjúban nemrég. Jirnov, aki már 1980-ban találkozott Putyinnal és jól ismeri őt, 2004-ben kapott politikai menekültstátuszt Franciaországban.
Úgy véli, hogy Putyin néhány hét alatt meg akarta nyerni a háborút, de számos tekintetben (ukránok ellenállása, nemzetközi reakció, az Oroszországot sújtó közép- és hosszútávú stratégiai konzekvenciák) rosszul mérte fel a helyzetet, és stratégiai tekintetben már el is vesztette a háborút.
Hasonló véleményt fogalmazott meg korábban Rácz András Oroszország-szakértő lapcsoportunk rendezvényén, a Klasszis Klubban.
Szerinte Kelet-Ukrajnában elhúzódhatnak a harcok, a konfliktus kisebb intenzitással hosszú ideig (akár évekig) is tarthat.
Oroszország ugyanis nem fogja abbahagyni a háborút, amíg Putyin van hatalmon, de Ukrajna sem fog megtörni. Békemegállapodás helyett fegyverszünet zárhatja majd le a harcokat.
Rácz András szerint Ukrajna – területi- és óriási emberveszteségekkel, valamint romba dőlt gazdasággal – túléli majd a háborút. A területi veszteségeket Keleten nem fogja ugyan elismerni, de kénytelen lesz együtt élni vele, ahogy tette ezt az elmúlt években a Krím-félsziget annektálásával. A NATO-tagságra esélye sincs, az EU-val viszont – mégha a tagság elérése évtizedekbe is telhet – szoros gazdasági együttműködést épít majd ki.
Párhuzamos világ
Ami Putyin hatalmi helyzetét illeti, Jirnov szerint az elnök minden korábbinál izoláltabb a Kremlben – elszigeteltsége csak nőtt 2013 óta, amikor elvált feleségétől, Ljudmilától –, és a legkisebb kritikát sem viseli el.
Putyin lassan és fokozatosan levált a valóságról, és egy virtuális, párhuzamos világot épített fel magának. Meg vagyok győződve arról, hogy már maga is elhiszi hazugságait Ukrajna nácijairól és a majd minden csatát megnyerő orosz hadseregről
- véli az egykori KGB-ügynök. Ugyanakkor aggódik amiatt, hogy milyen nyomot hagy majd a történelemben.
Jirnov szerint február 21-e óta minden döntése rosszabb az előzőnél, ami katasztrófához is vezethet, „vakságában” pedig „a legrosszabbra” is képes lehet. Ezzel összefüggésben felidézte, hogy a 80-as években a KGB alkalmatlannak tartotta Putyint a hírszerzői szolgálatra – mint mondta, a szovjet állambiztonsági szerv akkori értékelése szerint ”nem volt képes megfelelő mértékben felmérni döntései következményeit.”
Udo Lielischkies, a német ARD televízió korábbi moszkvai tudósítója egyébként a napokban azt állította róla, hogy hatalomra kerülése előtt egy „szürke apparatcsik” volt, akit „senki sem ismert”, és csak a csecsen háborúval vált ismertté, mint egy „kemény fickó”.
Putyinon a Szovjetunió széthullása után a bosszú érzése lett úrrá. Bosszút akar állni az Egyesült Államokon
- jelentette ki Lielischkies az ARD egyik talk show-jában.
Szakértők ugyanakkor szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy meg lehet-e puccsolni Putyint.
Az orosz történelemben és általában a posztszovjet térségben nem sok sikeres puccs volt, ott ilyet szervezni "eszelősen kockázatos”, hiszen családostul bele lehet halni
- mondta Rácz András. Egy puccs ráadásul instabilitást eredményez, azaz nem áll a hatalmi elit érdekében.
Ha már hatalomváltásról van szó, puccs helyett a „menedzselt átmenet” valószínű: „megkérhetik” Putyint, hogy a következő elnökválasztáson, 2024-ben már ne induljon el, tette hozzá.
Nem működött a diplomácia
A héten egyébként a volt német kancellár, Angela Merkel is hosszabban megszólalt Putyin-ügyben – sokan, mint 16 évig regnáló kancellárt, őt is hibáztatják amiatt, hogy anno (például a Krím annektálása idején) túlságosan elnéző volt vele szemben, túlságosan szorosra fűzte a gazdasági-politikai kapcsolatokat, és túlságosan bízott a diplomácia erejében.
Merkel elismerte, hogy nem sikerült olyan biztonsági rendszert felépíteni, amely megakadályozta volna a háborút. Hozzátette azonban, hogy a diplomácia nem volt rossz út.
Nem gondolom, hogy most azt kellene mondanom: ez rossz volt, és ezért nem is fogok bocsánatot kérni
- fogalmazott az exkancellár.
Németországot mindenesetre sokkolta az ukrajnai háború, és gyökeresen változtat Oroszország-politikáján. Erről itt írtunk részletesen:
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
