|
| Theresa MAy - most jön vagy megy? Fotó: EPA/Andy Rain |
Theresa May a BBC televízió vasárnap délelőtti politikai magazinműsorának nyilatkozott. Az interjúban a brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy "nem lesz zökkenőmentes" a Brexit, vagyis a brit távozás az EU-ból, és az országnak fel kell készülnie "nehéz időszakokra" is. Megerősítette ugyanakkor azt a többször is hangoztatott nézetét, hogy Nagy-Britannia "sikert kovácsol" a Brexit folyamatából.
Annyira azért nem rohannak kifelé az EU-ból
Megismételte azt is, hogy a hivatalos kilépési tárgyalások 2017 előtt nem kezdődnek el. Hozzátette ugyanakkor, hogy a brit kormány nem kívánja a végtelenségig elodázni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza az EU-tagság megszűnésének mechanizmusát, és aktiválásának bejelentésével kezdődik a hivatalos kilépési folyamat.
Theresa May már több korábbi nyilatkozatában is egyértelművé tette, hogy London az idén nem aktiválja az 50. cikkelyt, mivel időre van szüksége tárgyalási stratégiájának összeállításához.
Mi lesz a Nagy-Britanniában élő magyarokkal?
A vasárnapi BBC-interjúban a brit miniszterelnök kijelentette: a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás - amelyen a többség a kilépésre voksolt - megmutatta, hogy a brit választók nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.
Hozzátette: a brit kormány illetékes miniszterei már tanulmányozzák az EU-n belüli migráció szabályozásának új lehetőségeit. Theresa May fontosnak nevezte ugyanakkor azt is, hogy Nagy-Britannia jó megállapodásra jusson az EU-val az áruk és szolgáltatások kereskedelméről.
Az Európai Bizottság többször is hangoztatott jelenlegi álláspontja mindazonáltal az, hogy ha Nagy-Britannia továbbra is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez. A brit kormányfő ugyanakkor kijelentette: "nagyon egyértelműen" arra törekszik, hogy az EU-társállamokban élő brit állampolgárok jelenlegi státusát a továbbiakban is garantálni lehessen, és ebben az esetben a brit kormány ugyanígy garantálná a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok státusát.
Skócia inkább veszni hagyja az Európai Uniót?
Az esetleges újabb skót függetlenségi népszavazás lehetőségét firtató kérdésre Theresa May azt mondta: a legutóbbi felmérések arra vallanak, hogy a skót választók maguk sem akarnak még egy referendumot. A skót függetlenségről 2014 szeptemberében rendeztek népszavazást, de akkor az elszakadást ellenző tábor győzött 55,3 százalékos többséggel.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov által minap elvégzett legújabb vizsgálat szerint a skót választók 50 százaléka valóban nem akar újabb népszavazást a függetlenségről, és csak 37 százalék szeretné, ha a skót kormány ismét referendumot írna ki. Ha ez megtörténne, 54 százalék ismét a függetlenné válás ellen voksolna, és 46 százalék szavazna az elszakadásra Nagy-Britanniától.
Ehhez képest a skót miniszterelnök épp arról beszélt a napokban: a brit EU-tagságról júniusban rendezett népszavazás óta minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy Skóciában most többen voksolnának a függetlenségre, mint az önállósodásról két éve tartott referendumon. A skót kormány ezért konzultációt kezd a választókkal a függetlenné válásról.
Honnan ez az optimizmus?
Theresa May szavai egyébként elég optimistának tűnnek azzal kapcsolatban, hogy nyertesként jöhetnek ki a Brexitből. Szakértők arra figyelmeztetnek: veszélybe kerülhet London globális pénzügyi központként betöltött szerepe, mivel a Cityben megtelepedett pénzügyi szolgáltató cégek szinte biztosan elveszítenék az EU más gazdaságaira is kiterjedő szolgáltatásnyújtási engedélyüket, ha Nagy-Britannia nem tarthatja meg maradéktalan hozzáférését az egységes uniós piachoz. Már be is indult a harc ezekért a cégekért, legutóbb a lengyelek azt állították: több érintett vállalat is maga jelentkezett be a varsói kormánynál.
Az optimizmust esetleg megmagyarázhatja, ha a kormányfő is úgy gondolkodik: valójában nem is lesz itt semmiféle Brexit. A University of Durham jogi karának vezetője - akinek már eddig is volt szerepe a folyamatokban - szerint a brit kormány jó eséllyel egyáltalán nem fogja elindítani a Lisszaboni Szerződés 50-es cikkelye szerinti kiválási folyamatot, mivel az túl bonyolult, túl sok politikai csatározáshoz vezet és leginkább azért, mert túl sok negatív következménnyel járna.
Mínuszban nyitottak az amerikai értékpapírpiacok pénteken. 
