Vakarhatja a fejét Macron, káosz a menekültügyi törvényjavaslat körül

Elfogadta hétfőn a francia nemzetgyűlés a Zöldek indítványát a kormány új bevándorlási törvénytervezetének elutasításáról még azelőtt, hogy megkezdődött volna a javaslatról a kéthetesre tervezett vita.

Az 577 fős alsóházban a jelenlévők közül 270-en szavaztak igennel, 265-en nemmel az indítványra, amelyet az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, és a baloldali pártok is megszavaztak.

Az elutasítás megszavazása azt jelenti, hogy a törvénytervezetet nem vizsgálja meg a nemzetgyűlés. A szöveget a jobboldali többségű szenátus november közepén már elfogadta, de az eredeti javaslatot jelentősen szigorította. A Zöldek szerint a szöveg idegengyűlölő és diszkriminatív elemeket tartalmaz, ezért indítványozták annak elvetését.

A kormány most dönthet úgy, hogy a javaslat a törvényalkotási szabályoknak megfelelően visszakerül a szenátus elé, amely a kormány javaslatánál szigorúbb változatot fogadja el végleg, vagy a képviselők és a szenátorok egy vegyes bizottságban megalkotnak egy kompromisszumos szöveget, vagy a kormány vissza is vonhatja a törvénytervezetet.

A teljes ellenzék a radikális baloldaltól a Nemzeti Tömörülésig álló ovációval fogadta a szavazás eredményét, és a frakcióvezetők a javaslatot beterjesztő Gérald Darmanin belügyminiszter lemondását követelték.

A kormány azt remélte, hogy a jobboldal támogatásával át tudja vinni a parlamenten a tervezetet.

Hatékonyabb kitoloncolások, legalizált feketemunkások

Az eredeti kormányjavaslat két lényeges intézkedést tartalmaz: a kitoloncolások végrehajtásának hatékonyabbá tétele a kiutasított külföldi állampolgárok esetében, valamint hatékonyabb társadalmi integrációt a menekültek és mindazok számára, akik Franciaországban maradhatnak. Ez utóbbi részeként a kormány a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban jelenleg feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálná, azaz munkavállalási és tartózkodási engedélyt adna nekik.

A szenátus szigorította a családegyesítés kritériumait, legalább ötéves franciaországi tartózkodáshoz kötötte a családi és a lakhatási segélyekre való jogosultságot, és megszüntette az illegális bevándorlóknak eddig járó állami orvosi ellátást.

A szenátusban kikerült a megszavazott javaslatból a mintegy 700 ezerre becsült külföldi feketemunkások legalizálását célzó intézkedés és a menedékkérők integrációjának javítása, és bekerültek olyanok, amelyek megkönnyítik a bűnelkövető illegális bevándorlók kitoloncolását.

Hivatalos adatok szerint Franciaországban 5,1 millió külföldi él jogszerűen, ez a lakosság 7,6 százaléka. A menekültek száma félmillió, és becslések szerint 700 ezer illegális bevándorló tartózkodik az ország területén.

A francia statisztikai hivatal, az INSEE adatai szerint 2021-ben 7 millió bevándorló, azaz nem francia állampolgárként külföldön született ember élt Franciaországban, ami a teljes lakosság 10,3 százalékának felel meg. Közülük 2,5 millió az országba érkezése óta kérte és megkapta a francia állampolgárságot.

(MTI)